Magyar kutatók vizsgálják az élet keletkezését - Nagyon jelentős lehet a felfedezésük

Még mindig nem sikerült pontosan megállapítani, hogyan is keletkezett az élet, de a magyar kutatóknak köszönhetően talán közelebb kerülhetünk a rejtélyhez.

Élet eredete magyar kutatás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet.

A tudományos cikk Szathmáry Eörs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola elmúlt három évtizedének az élet keletkezésével kapcsolatos eredményeit mutatja be, kiegészítve külföldi kutatócsoportok kapcsolódó kísérleti eredményeivel. A cikk társszerzői Szilágyi András, Czárán Tamás és Kun Ádám voltak - közölte az MTI-vel hétfőn az Ökológiai Kutatóközpont.

Nem egyszerű a kutatók munkája

Mint a közlemény hangsúlyozza, a több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtti események rekonstruálása korántsem egyszerű, hiszen nem maradtak fenn azokból az időkből a kezdetleges élő szervezetek maradványai. A cikk bemutatja a mintegy huszonöt éves kísérleti munka állomásait, illetve azt, hogy meddig jutottak a magyar kutatók annak a teóriának a fölépítésében, hogy milyen folyamatok keretében jöhetett létre a legegyszerűbb, bár még ismeretlen élő szervezet.

magyar-kutatók3
Fotó: Andrew Brookes / Getty Images Hungary

A kutatók meghatározása szerint az az entitás tekinthető élőnek, amely valami magához nagyon hasonlót, de magával nem teljesen azonosat képes létrehozni, miközben környezetéből anyagot, energiát vesz fel.

magyar-kutatók5
Fotó: mariusFM77 / Getty Images Hungary

A tudomány mai állása szerint erre csak bizonyos kémiai rendszerek képesek, hiszen minden élő rendszer bonyolult kémiai rendszer is egyben. Már a legegyszerűbb élő szervezetek, a baktériumok is rendkívül bonyolult és összetett (bio)kémiai "bestiáriummal" rendelkeznek, és minden élő rendszer működése kémiai folyamatok milliárdjaidnak eredménye: a mozgás, az érzékelés, de még a magasabb kognitív folyamatok, a gondolkodás is mind-mind kémiai alapon történik - emlékeztet a közlemény.

A pillanat, amikor a kémia biológiává vált

Arra a kérdésre, hogy az élet mikor jött létre, a tudósok már nagyjából pontos választ képesek adni: valamivel több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt az egyszerűbb kémiai folyamatok már olyan komplex kémiai rendszerekké alakultak, hogy képesek voltak saját maguk lemásolására, és saját magukhoz igen hasonló, de mégis különböző utódokat tudtak létrehozni.

magyar-kutatók2
Fotó: Maciej Frolow / Getty Images Hungary

Ez volt az a pillanat, amikor a kémia biológiává vált. Az utódok apró különbségei, a folyamatosan megjelenő variációk az evolúció zálogai, hiszen ezek tették lehetővé azt, hogy egyre bonyolultabb és összetettebb szervezetek jöhessenek létre.

Így dolgoznak a magyar kutatók

A magyar kutatók tanulmánya szintetizálja az elméleti megállapításokat és a kísérleti eredményeket. A közlemény szerint a biokémiai módszerek fejlettsége csak mostanra érte el azt a szintet, hogy kísérletileg is igazolja azokat a jóslatokat, amelyeket a magyar evolúciótudományi iskola az elmúlt két évtizedben megfogalmazott. Nagy előrelépés, hogy az élet keletkezésekor bekövetkező folyamatok bizonyos családjait már kísérletileg is meg tudják valósítani, azaz például sikerül mesterségesen létrehozni olyan molekulákat, amelyek képesek saját maguk lemásolására.

magyar-kutatók4
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

A kísérletek másik, ezzel párhuzamos eleme annak vizsgálata, hogy a legegyszerűbb kémiai és már élővé váló szervezeteken belül hogyan tudott létrejönni a kooperáció. Bár az evolúcióról mindenkinek a verseny jut eszébe, és valóban ez a törzsfejlődés fő hajtóereje, az együttműködés létrejötte és stabil fenntartása legalább olyan fontos, hiszen már az élet kezdetére is a "molekuláris csapatjátékok" voltak jellemzők - emlékeztetnek a cikk szerzői.

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Ugyanis nem egyes molekulák versengtek egymással, hanem csoportok, amelyek tagjai egymással kooperálnak, míg a csoportok között aktív verseny zajlik. Eközben küzdenek a rendszer működését károsító csalók, az erőforrásokat fogyasztó, de a közös feladatból részüket ki nem vevő "molekuláris rosszfiúk" ellen. Ezek az első hallásra antropomorf tulajdonságok, mint az együttműködés és a csalás már az élet hajnalán jelen voltak, és központi szerepet játszottak az élethez szükséges kémiai komplexitás megjelenésében és az élő formák stabil fenntartásában - zárul az Ökológiai Kutatóközpont közleménye.

Ilyen lesz az emberi test 500 ezer év múlva: testrészek tűnnek el a szakemberek szerint

Egyes testrészek és szervek mára elveszítették eredeti funkciójukat, így a jövőben meg is szűnhetnek.

Ilyen lesz az emberi test 500 ezer év múlva: testrészek tűnnek el a szakemberek szerint

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük