Egy újabb Schmitt Pált kapunk a nyakunkba?

Áder János személyében több mint 20 év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe - állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok, akik az új államfő leendő szerepvállalását és személyét már eltérően értékelték.

Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője hangsúlyozta, Áder János karaktervonásai sok ponton eltérnek elődjei személyiségjegyeitől, a legnagyobb újdonság mégis az, hogy a rendszerváltás óta követett hagyománnyal szemben először kerülhet tisztán politikusi karrierutat maga mögött tudó jelölt az államfői székbe.

Máshol nem meglepő, hogy pártpolitikus a köztársasági elnök

Mint mondta, eddig élt egy olyan közfelfogás, miszerint az ideális államfőjelöltnek az élet más területén kellett érdemeket szereznie, így kerülhetett szerinte korábban ebbe a székbe művész, tudós vagy sportoló.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a legtöbb országban teljesen természetes, hogy politikai pályájuk csúcsára érkező politikusokból lesz köztársasági elnök, Magyarországon pedig - a régió néhány más országához hasonlóan - azért alakulhatott ki ezzel ellentétes gyakorlat, mert a rendszerváltozás után közvetlenül nem voltak olyan nagy tekintélyű politikusok, akik nem az állampárti múltban szerezték volna tapasztalataikat.

Kumin Ferenc úgy gondolja, 22 évvel később ez az indok már nem érvényes, mert elég idő telt el ahhoz, hogy a politika világában többen is komoly tekintélyt szerezzenek maguknak.


Az elemző utóbbi személyek közé sorolta Áder Jánost is, aki szavai alapján "egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz", ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan "vélhetően nem lesz ellenséges" a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben.    

Nem lesz jelentős elmozdulás Schmitt gyakorlatához képest?

Kumin Ferenc ebből kiindulva a köztársasági elnöki politikai vétó alkalmazása területén sem vár jelentős elmozdulást Schmitt Pál gyakorlatához képest. A Századvég vezető elemzője nem tartja valószínűnek, hogy az új államfő egyet nem értése miatt visszaküldjön az Országgyűlésnek már elfogadott törvényeket.

Nem zárható ki azonban szerinte az alkotmányossági vétó, vagyis egy-egy, a Ház által elfogadott jogszabály Alkotmánybíróság elé utalása, amit - mint emlékeztetett - az első Orbán-kormány által támogatott Mádl Ferenc is többször megtett, azokban az esetekben, amikor alkotmányossági szempontból nem tartott megfelelőnek egyes rendelkezéseket.


Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a köztársasági elnöknek gyenge közjogi pozíciója van, így inkább csak szimbolikus tetteivel hívhatja fel magára a figyelmet. Az elemző úgy véli, az államfőket leginkább autonómiájuk mértéke alapján lehet megkülönböztetni, szerinte egy ilyen szempontú skálán Sólyom László jelenti az egyik végpontot, míg a másikon Schmitt Pál található, aki - folytatta - "nem árult zsákbamacskát", és közölte, nem fog alkalmazni rendelkezésére álló eszközöket a parlamenttel szemben.

"Valamelyest autonómabb, mint Schmitt"

Áder János "valamelyest autonómabb, mint Schmitt Pál", de személyében mégiscsak egy olyan hivatásos politikusról beszélünk, aki a Fidesz "alapító atyái" mellé sorolható - hangsúlyozta Magyar Kornélia, kiemelve, hogy a Fidesz jelöltjének így nem kérdőjelezhető meg a lojalitása, noha korábban személyes konfliktusai is voltak Orbán Viktorral.
        

Mint mondta, Áder János talán visszaküld majd egy-két elfogadott javaslatot az Országgyűlésnek, de ennek várhatóan csak szimbolikus, a köztársasági elnöki hivatal tekintélyének növelő hatása lesz. Magyar Kornélia úgy gondolja, a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki "nem önjáró, nem kukacoskodik" olyan törvényjavaslatok elfogadása esetén, amikor sokan és élesen támadják a Fidesz-többséget.

Emlékeztetett továbbá arra az eshetőségre is, hogy Áder János egy új, esetleg más összetételű következő parlamenti ciklus alatt akár éppen ezzel ellentétes szerepet is felvehet, így például a költségvetés el nem fogadása esetén akár az Országgyűlés feloszlatásának kimondására is lehetősége lehet.
        

Magyar Kornélia "szürke, halk szavú" politikusként jellemezte Áder Jánost, aki szerinte ebből következően inkább "visszahúzódó típusú" államfő lehet majd. "Kicsit talán az lehet majd az érzésünk, hogy nincs is köztársasági elnökünk" - fűzte hozzá.

Kumin Ferenc ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni Áder János eddig megtapasztalt politikai karakteréből, hiszen ismert képességei, szakmai tudása és politikai tapasztalata alapján akár egy aktív, egyedi, csak rá jellemző államfői szerepfelfogás megvalósítására is meglesz a lehetősége.

Orbán pártkatonát helyez állásba

Nemcsak magyar elemzők, külföldi lapok is foglalkoztak Áder jelölésével. A Berliner Zeitung Orbán pártkatonát helyez állásba címmel számolt be Áder János államfői jelöléséről. Ebben Frank Herold kiemelte: a jobboldali konzervatív kétharmados parlamenti többség Schmitt Pál "kínos" afférja után Orbán egy "régi útitársát" választja meg államfőnek. Kiemelte, az új elnök kiválasztása "nem csupán Orbán dominanciáját" mutatja, hanem az ellenzék gyengeségét is", és Schmitt "plágiumbotránya alig ártott a Fidesz megítélésének".
    

A Die Welt Orbán Áder Jánost akarja új elnöknek című írásában megjegyezte, hogy Áder megválasztása "biztosnak számít", a jelöltről pedig az az uralkodó vélemény, hogy "lojális Orbán iránt". A Neue Zürcher Zeitungban Charles E. Ritterband "Orbán híveként" jellemezte Áder Jánost. "Azzal lehet számolni, hogy éppen úgy, ahogy Schmitt Pál, magas hivatalát a párt- és kormányfő Orbán Viktor politikai akaratának készséges végrehajtójaként fogja gyakorolni" - írta.

Ellensúlyt képezhet az EU elleni "szabadságharccal" szemben

A jogász végzettségű Áder jelenleg európai parlamenti képviselő. "Kommentátorok és politológusok nézete szerint az EU és Orbán 'akut konfliktusára' tekintettel Áder az ideális személy az államfői hivatalra. Ellensúlyt képezhet a magyaroknak az EU elleni állítólagos 'szabadságharcát' övező nacionalista retorikával szemben, és hatalom nélküli, pragmatikus személyiségként kiegyenlítő hatást fejthet ki a Fideszen belül" - írta. 
    

A Gazeta Wyborcza teljes mértékben politikai ajánlásnak tartja Áder János jelölését az államfői posztra. A lengyel lap kiemeli, hogy Magyarországon "eddig hagyományosan a közvetlen politikai életen kívül álló személyeket" javasoltak a posztra, de szerinte már Schmitt Pál elnöksége "véget vetett az államfői funkció politikamentességének".


• belföld
• schmitt pál
• köztársasági elnök
• áder jános
• Terasz