Kiderült, mennyi ételt dobunk ki naponta: döbbenetesen magas a szám

Fejenként naponta 500 kalóriányi élelmiszert pocsékolunk el.

Az élelmiszerpazarlás csökkentése
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A korábbi kutatások mind alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut. Ha ez az élelmiszer-mennyiség nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is táplálékhoz jutna.

A tanulmány szerint a kereset növekedésével nő a kidobott élelmiszer mennyisége is, ami akár kétszer akkora lehet, mint eddig hitték. Ez azért is sokkoló adat, mivel az ételhulladék mennyiségének csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcspontja. Az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10%-áért felelős az elpocsékolt élelmiszer.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése

Az élelmiszer-pazarlás megállítása nyereség a fogyasztóknak és a bolygónak is - hangsúlyozta Monika van den Bos Verma, a holland Wageningen Egyetem kutatója. Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy naponta fejenként 214 kalória a globális élelmiszer-veszteség. A holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet - WHO - által kiadott adatokat, és ebből számolták ki az élelmiszer-hulladék valódi mennyiségét.

Kiderült, hogy napi hétdolláros bevételtől elkezd növekedni a kidobott étel mennyisége. A FAO becslése még arról szólt 2015-ben, hogy a világ lakossága naponta 214 kalóriát dob ki. A holland tanulmány szerint azonban az elpocsékolt étel fejenként 527 kalória volt abban az évben - mondta el Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszer-veszteséget.

Az élelmiszer-pazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. - Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki ételt - hívta fel a figyelmet a tudós.

A kutatók olyan egyszerű megoldásokat ajánlottak az élelmiszer-hulladék csökkentésére, mint az élelmiszeradagok csökkentése. Mint hozzáfűzték, nagyon fontos, hogy változtassunk a magatartásunkon, például ne vásároljunk túl sokat egyszerre - írta a BBC News.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A Plos One folyóiratban közölt tanulmány nem foglalkozott azzal az élelmiszer-veszteséggel, amely még azelőtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül. Általános becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy pocsékba vagy a fogyasztóhoz jutás során, vagy a konyhában.

A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkentsék az élelmiszer-hulladék mennyiségét. - Ez alapvetően a legfenntarthatóbb módja annak, hogy megoldjuk a világ élelmiszer-problémáit a jövőben - mondta Martine Rutten, a tanulmányon dolgozó egyik kutató.

Fotók: Getty Images

A világ legszennyezettebb folyója: a ruhagyárak okozták a katasztrófát

Az talán már közismert tény, hogy az olcsóbb ruhadarabok többsége a fejlődő országokból, megalázó körülmények között dolgoztató gyárakból kerül ki, ám azt már kevesebben látják, hogy a textilipar az üzemek környékén is felfoghatatlan környezeti pusztítást végez.

Íme, a világ legszennyezettebb folyója: a ruhádat készítő gyárak okozták a katasztrófát

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük