A kormány lekövetné, kinek jár a segély

Az Emberi Erőforrások Minisztérium család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára, Fülöp Attila hétfőn elmondta, hogy a kormány célja egy egységes adatbázis létrehozása, ami megmutatja, hogy ki és milyen támogatásban részesült a rászorultságától függően.

A kormány a hét elején egységes nyilvántartás létrehozására kérte fel az emberi erőforrások miniszterét az állampolgároknak és családoknak nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások összegének nyomon követhetősége miatt.

Mennyi megy el segélyre?

Az állam évente körülbelül 130 milliárd forint közpénzt költ a tényleges segélyezésre, aminek kiutalása jegyzői, illetve járási hatáskörbe tartozik. Ezek még jelenleg széttagolt adatbázisok, amiket előnyös lenne egységesíteni, így átláthatóvá válnának. Ennek célja, hogy egyénre lebontva látni lehessen, hogy ki és milyen támogatást vett igénybe, és arra mennyit fizetett ki az állam.

A nyilvántartás nem vizsgálja majd a jogosultság feltételeit, és kizárólag azokat az igénylőket tartalmazza majd, akik valamilyen rászorultságfüggő ellátást igényelnek. Az adatbázist a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fogja kezelni, a nyilvántartás és az abba való betekintés szabályozása megfelel majd az adatvédelmi szabályoknak. Jelenleg 960 ezren részesülnek valamilyen szociális és gyermekvédelmi pénzbeli vagy természetbeni ellátásban.

Kik kerülnek bele a rendszerbe?

A nyilvántartásban szerepelni fognak az aktív korúak ellátásában, az időskorúak járadékában, az alanyi jogú ápolási díjban, a lakásfenntartási támogatásban, a közgyógyellátásban részesülők, továbbá azok, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapnak.

Ezek közül az aktív korúak ellátására jogosult többek között az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy és családja, akinél a jegyző megállapítja, hogy 67%-ban elvesztette a munkaképességét vagy 50%-os egészségkárosodást szenvedett, valamint, ha vakok személyi járadékában, fogyatékossággal élők támogatásában részesül. A jegyző abban az esetben állapítja meg a jogosultságot, ha a kérelmező és családja megélhetése nem biztosított.

Az időskorúak járadékára azok az időskorú személyek kaphatnak, akik jövedelemmel nem rendelkeznek, ha a nyugdíjuk nem haladja meg a 22 800 forintot. Maga a járadék összege is 22 800 forint.

Az alanyi jogú ápolási díjra az a hozzátartozó jogosult, aki önmaga ellátására képtelen és tartósan beteg 18 éven aluli vagy súlyosan fogyatékos ápolását végzi. Ennek összege 2013-ban 29 500 forint. Emelt szintű ápolási díjat kaphat az a hozzátartozó, aki egy súlyosan fogyatékos ápolását egyedül végzi, aminek összege 38 350 forint.

További szociális támogatások

A lakásfenntartási támogatást azoknak a háztartásoknak állapítja meg a jegyző, akik a rendszeres kiadásaik viselését nem tudják önmaguk finanszírozni. Így a víz- és gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat díjához, valamint a szemétszállítási díjhoz, a lakbérhez vagy albérlet díjhoz, törlesztőrészlethez, közös költséghez vagy a tüzelőanyag költségéhez támogatást nyújt.

Közgyógyellátásban részesül az a személy, aki egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásokat nehezen viseli. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt azok a rászoruló gyerekek kapják, akik jogosultak a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, természetbeni támogatásra, valamint ingyenes tankönyvek igénybevételére. A támogatást a jegyző egy év időtartamra állapítja meg abban az esetben, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a 39 900 forintot, illetve, ha a gyermek beteg vagy fogyatékos, és egyedülálló szülő gondozza.

• belföld
• Terasz