Megváltoztatták a kilogramm definícióját: mit jelent ez a mindennapi életben?

Pénteken elfogadták a kilogramm új definícióját a Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM). Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője szerint a mindennapi életben nem jelent változást, hogy átalakítják a Nemzetközi Mértékegységrendszert, amelynek alapegységei ezentúl természeti/technikai állandókhoz lesznek kötve.

Ez biztosítja, hogy a 2019. május 20-ától érvényes új mértékegységrendszer hosszú távon stabil és egységes lesz - mondta. A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot a szakértő képviselte. Az MTI-nek elmondta: a konferencián egyhangúlag szavazták meg az SI (Systeme International d'Unites) mértékegységrendszer teljes revízióját.

Az SI-rendszer hét alapmértékegységet foglal magába, és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a Kelvin, a másodperc, az amper, a kandela és a mól. A szakértő elmondta: az eddigi SI-mértékegységrendszerrel az volt a fő probléma, hogy a kilogramm etalonja még mindig az a platina-iridium ötvözetből készült 1 kilogrammos prototípus volt, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban elzárva őriznek 1875 óta Sevres városában.

Ennek a prototípusnak a hosszútávú stabilitását a gondos őrzés mellett sem lehetett biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, Magyarországon annak leszármaztatott példányát őrzik.

- Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy, mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni - tette hozzá.

Évek óta dolgoznak a megoldáson

A megoldás hosszú ideje érlelődött a tudósok fejében, Max Planck már 1900-ban leírta azt, hogy az alapmértékegységeket természeti állandókhoz kellene kötni. Ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra. Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik.

A szakértő elmondta, hogy az utóbbi több mint tíz évben azon dolgoztak a metrológusok, hogy az átmenet zavartalan legyen a régi mértékegységrendszerről az újra. - Most jutottunk el oda, hogy a természeti állandókat elég pontosan meg tudjuk mérni. A kilogramm etalonja most már múzeumba kerül - mondta. Hozzátette: ez hatással volt más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott.

A mindennapi életben nem lesz érezhető

A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk - hangsúlyozta. Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti - például kvantumtechnológia, nanotechnológia -, a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent. Összességében elmondható, hogy hosszú idejű stabilitással, belső konzisztenciával rendelkező, a gyakorlatban megvalósítható mértékegységrendszer került kialakításra - összegezte a metrológus.

- Így a mértékegységeket bárhol, bárki megvalósíthatja, aki rendelkezik megfelelő eszközökkel - mondta. Magyarázata szerint a régi és az új rendszer közötti különbség az, hogy az eddigi rendszerben elsőként létrehozták a mértékegységek etalonjait, és azokkal mérték meg a természeti állandókat.

- Most megfordult a helyzet, a hét alapmértékegységhez kapcsolódó természeti/technikai állandók értékeit rögzítették, mérési bizonytalanságuk nem lesz, és ezek segítségével lesznek az alapmértékegységek realizálva. Több évtizedig tartott a rendszer átalakítása, legközelebb várhatóan a másodpercet fogják újradefiniálni a nemzetek méréstudományi szakértői - mondta.

Képek: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

• változás
• súly
• hasznos tippek
• tudomány
• mértékegség
• Terasz