Már biztosan jön az újabb fizetnivaló: hamarosan nyílnak a pénztárcák

Ismét előtérbe került a budapesti dugódíj ötlete. Ennek az oka az lehet, hogy a Fővárosi Önkormányzat belátható időn belül be is fogja vezetni, ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy pontosan hol, mennyit és kiknek kell majd fizetniük.

Az eddigi megnyilatkozásokból azonban nagyjából már sejthető, hogy mi vár a Budapestre érkezőkre. De miért is van erre szükség ennyire?

5000 forint évente vagy 500 havonta

Szeptember közepén sajtótájékoztatón jelentette be Tarlós István főpolgármester, hogy a kerületek egy kétlépcsős rendszert javasolnak a dugódíj bevezetésére.

Ez azt jelentené, hogy első lépcsőként váltani lehetne egy 5000 forintos éves matricát - csakúgy, mint az útdíj esetében a megyei matricák -, amely egy évre szólna, és Budapest teljes területére be lehetne vele hajtani. Ennek lenne egy havi alternatívája, ami 400-500 forint lehet.

Ezzel párhuzamosan létezne a fővárosban egy második lépcső, ami egy szűk belvárosi térségre vonatkozna, itt valószínűleg az 5000 forintos éves díjon felül kellene fizetni.

A terv elég komolynak tűnik, Tarlós állítólag már csak a belügy válaszára vár a megvalósíthatósággal kapcsolatban. Egyelőre azonban vannak vakfoltok a tervben. Például egyelőre nem dőlt el, hogy a budapestieknek is kellene-e fizetni, vagy a helyi lakosok mentesülnének ez alól. Az sem világos, hogy a belső városrészt milyen határokkal jelölnék ki - itt kellene ugye pluszban fizetni.

Tarlós sem örül neki, de nem tehet semmit

"Joggal nevezhető egy új adónak, én sem örülök neki, de nem tudok mit tenni" - így nyilatkozott a szeptember közepi Budapestinfón Tarlós. De miért nincs más választása a polgármesternek?

Nagyon egyszerűen azért, mert Brüsszel ragaszkodik a dugódíjhoz, mégpedig azért, mert az EU rengeteg pénzt adott a 4-es metró megépítéséhez, amiért cserébe több feltételnek is meg kell felelni. Ezek közül az egyik a dugódíj bevezetése, amitől az unió azt várja, hogy csökken Budapest autósforgalma, és többen használják majd azt a közösségi közlekedést, amit Brüsszel is pénzzel támogatott. Tarlós ebben a helyzetben jogosan moroghat, ugyanis az egyezséget még az előző városvezetés kötötte, ő pedig már nem tudott kihátrálni mögüle - pedig saját bevallása szerint próbált.

Ha nem teljesítené a főváros a támogatással előírt követelményeket, akkor az EU azt is megtehetné, hogy nem folyósítja az utólag utalandó forrásokat. Ez százmilliárd forintos nagyságrendű összeg.

Lehet, hogy csak a pénz jön, az autók meg maradnak?

A cél tehát elvileg az, hogy kapjunk pénzt az EU-tól, és persze az, hogy tényleg kevesebb autó szennyezze a levegőt és tetézze a dugókat Budapest belsejében. Hogy elég elrettentő lesz-e erre az évi 5000 forint vagy a havi 400-500, az egyelőre kétséges - a belső részre szabandó díjat ugye még nem ismerjük. Az LMP máris kritizál, szerintük ugyanis nem elég elrettentő a havi 400-500 forint, helyette a napi 700 forintos díjat javasolnák. Több más ellenzéki párt szerint is így csak pénzbeszedésnek tűnik az egész, az elvárt haszon - hogy kevesebb legyen az autó - ezzel nem valósul meg.

Az biztos, hogy a főváros anyagilag jól járna, és nem csak azért, mert továbbra is utalná a metróépítés költségeit Brüsszel. Becslések szerint évi 700-800 millió forintos bevételt hozna az 5000 forintos éves díj, de ha a budapesti lakosokra is kivetik, úgy már a 2 milliárd forintot is elérheti ez az összeg.

Határidőről egyelőre nem tudunk, de 2016 végéig teljesíteni kell a vállalást, így egy éven belül lépnie kell az önkormányzatnak.

• pénz és munka
• dugódíj
• budapest
• tarlós istván
• európai unió
• Terasz