18

Csak felnőtteknek!

Az általad letölteni kívánt tartalom a hatályos jogszabályok szerint a kiskorúakra káros hatással lehet. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz ne férjen hozzá kiskorú, használj szűrőprogramot!

Levágták a fejét, még fél perccel utána is reagált a nevére: egy orvos írta le a furcsa esetet

Egy furcsa esetet jegyeztek fel még 1905-ben, amikor egy levágott emberi fejjel sikerült kommunikálnia egy orvosnak.

Dr. Gabriel Beaurieux guillotine-esete 1905-ben

A lefejezett ember különös története a 20. század eleji francia Orléans városába repít vissza, pontosan 1905-be, amikor egy bűnöző guillotine általi kivégzésére került sor.

Az, hogy mi történik a lélekkel és úgy egészében véve az ember személyével a halál után, amióta világ a világ, mozgatja az emberiség fantáziáját. Nem csoda, hogy a kivégzésekkor a korabeli orvosok előszeretettel tanulmányozták a még friss holttesteket vagy azoknak a darabjait. 

Dr. Gabriel Beaurieux guillotine-esete a levágott fejjel

Henri Languille-t halálra ítélte a Loiret Assize-i bíróság közel 120 évvel ezelőtt, amiért kifosztott egy nyolcvanéves fogadóst, akinek kioltotta az életét is. Mivel a guillotine vagy nyaktiló általi kivégzés bevett szokásnak számított a középkortól egészen az eltörléséig, 1981-ig, ez az eset sem emelkedett volna ki a többi közül, hogyha nem vesz részt rajta a Hôtel-Dieu d'Orléans főorvosa.

GettyImages-2664946

Ez az orvos, név szerint dr. Gabriel Beaurieux, felhatalmazást kapott arra, hogy elbeszélgessen Henri Languille levágott fejével. A tudományos kíváncsiság motiválta, szerette volna megtudni, hogy hány másodpercig marad tudatánál egy emberi fej úgy, hogy már el van választva a testétől.

Olyannyira mély nyomot hagyott ez a kísérlet, hogy Gaëlle Saulé-Mercier kriminológus 2020-ban egy könyvet is megjelentetett róla a fennmaradt levéltári dokumentációk alapján.

A guillotine sokkal gyorsabb, mint a kézi bárddal zajló kivégzés, valójában ezt tartották szem előtt kitalálásakor is. Egy olyan eszközzel akarták végrehajtani az ítéletet, ami mindenkit, legyen az szolga, polgár vagy nemesi származású, egyenlően bünteti.

Ugyan már a középkortól létezett ez az eszköz, az évszázadok során alakult ki igazi formája. Szabvány szerint 2,3 méteres magasságból csapódott le egy 40 kilós bárd, ami a halálraítélt fejét, amit egy kis bevágásba szorítottak, elválasztotta a nyakától. 1905. június 28-án, Henri Languille kivégzésénél állítólag a feje épp a nyakára esett le, így a dr. Gabriel Beaurieux anélkül meg tudta vizsgálni, hogy hozzá kelljen érnie.

A feljegyzései alapján még 5-6 másodpercig rángatózott Henri Languille szemhéja és szája, mielőtt még lecsukódott volna a szeme úgy, hogy csak a szemfehérje látszódjon ki. Azonban ekkor, minden bizonnyal sokak meglepetésére az orvos a nevét kiáltotta a fejnek, mire az kinyitotta a szemét, tisztán és értelmesen tekintett az orvosra. Ezután újra becsukta a szemét, de a doktor megint elkiáltotta magát, és ismét lezajlott ugyanez a szürreális jelenség.

GettyImages-183975666

Amikor harmadjára próbálta ki az orvos, akkor a szemek ugyan kinyíltak, de már nem tükröződött bennük semmilyen értelem. A mérések szerint ez a folyamat 25-30 másodpercig tartott, tehát a kivégzés után még több mint fél percig reagált a fej.

Nagyon különös belegondolni, hogy vajon az utolsónak hitt pillanat után mennyi ideig maradhat meg az emberi tudat. A mai napig foglalkoztatja ez a kérdés a tudományos világot. Egy 2022-es kutatásban például az derült ki, hogy a halál pillanatában ténylegesen lepereghet az ember élete a szeme előtt, mert az agy előhívhatja az élet legszebb emlékeit.

8 utolsó mondat, ami mindenkit meghökkentett

A halálraítéltek kivégzésük előtt olykor bizarr, meghökkentő dolgokat mondanak.

„Visszajövök” - mondta a halálraítélt a kivégzése előtt: 8 utolsó mondat, ami mindenkit meghökkentett

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Iages Hungary.)

Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük