Szívszorító felvételek a Föld pusztulásáról

Nincs még egy bolygónk, hogy kísérletezgessünk rajta. Úgy tűnik, az ember mégis meg akarja nézni, hogy miként formálják át a fosszilis energiaforrások elégetésekor és más emberi tevékenységek közben felszabaduló üvegházhatású gázok a Föld éghajlatát.

Pedig nem szabad kivárnunk, hogy mi fog történni, a folyamatok ugyanis minden bizonnyal visszafordíthatatlanok. Erre pedig már most rengeteg bizonyíték van.

Az éghajlat számítógépes modellezése

A napi időjárás-előrejelzések úgy születnek, hogy egy számítógépbe részletesen betáplálják, hogyan zajlanak le egyes légköri folyamatok, valamint hogyan reagál a légkör a szárazföldi és óceáni felszínnel való találkozásra.

Rögzítik a fontosabb jellemzők - hőmérséklet, nedvességtartalom, szélirány és -sebesség - alakulását, majd kissé felgyorsítják a folyamatokat, hogy lássák, hogyan kezd a meleg levegő és a nedvesség áramolni a légkörben, hogyan haladnak át a viharok az óceán felett.

Ahhoz, hogy megjósoljuk a következő évtizedek és évszázadok éghajlatát, nagyjából ugyanezt a módszert kell alkalmazni, természetesen különbséget téve időjárás és éghajlat között, hiszen az éghajlat az időjárás időbeli és térbeli átlaga. De hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a jövő éghajlatáról alkotott legkorszerűbb modellek hihetőek és pontosak? Ehhez ellenőrizni kell, hogy az éghajlati rendszerről alkotott modellek tudják-e reprodukálni azokat a felszíni hőmérséklet-változásokat, melyekről tényleges feljegyzéseink vannak.

A világ más-más pontjain dolgozó kutatócsoportok egyetértenek abban, hogy a csak természeti jelenségeken és a Napból érkező energia változékonyságán alapuló hőmérsékleti előrejelzés nem nagyon vág egybe a műszeres megfigyelések adataival.

Csak akkor fogja megfelelően tükrözni a műszeres megfigyelések adatait, ha figyelembe veszik a légkörbe került üvegházhatású gázok koncentrációjának ismert mértékű emelkedése miatt bekövetkező felmelegedést és a nagy visszaverő képességű szulfát-aeroszolok ipari kibocsátásának köszönhető kisebb lehűlést is.

6°C-kal is emelkedhet a jövőben a hőmérséklet

Az IPCC-nek az előrejelzett éghajlati változásokról szóló legújabb értékelése szerint a földfelszínközeli globális átlaghőmérséklet minimum 1°C-kal - az ipari forradalom óta megfigyelt felmelegedés kétszeresével -, de akár több mint 6°C-kal is emelkedhet a következő száz esztendőben. A bizonytalanság nagyrészt abból adódik, hogy nem tudjuk, mennyi széndioxidot és más üvegházhatású gázt bocsátunk majd ki a légkörbe.

Ennek ellenére nagyon valószínűnek tűnik például az, hogy gyakoribbá válnak majd a meleghullámok. A magasabb hőmérséklet miatt a hótakaró visszahúzódik, ez pedig lényeges hatással lehet a télen hulló hótömeg elolvadásából származó nyári édesvízkészletekre. A tengeri jégtakaró valószínűleg vissza fog húzódni, a jegesmedvék fokozatosan elveszítik vadászterületeiket - és ez csak egyike a sarkvidéki ökológiai rendszert érintő sok változásnak. A magasabb felszíni hőmérséklet miatt több energia kerül a légkörbe, aminek eredményeként valószínűleg gyakoribbá és intenzívebbé válnak a tájfunok és a hurrikánok, és ez nyilvánvalóan visszahat a gazdaságra.

Súlyos, mindent elsöprő áradások és elsivatagosodás

Egy másik fontos jövőbeli változás a csapadékkal kapcsolatos. Minél magasabb az óceán hőmérséklete, annál nagyobb lesz az olvadás és a párolgás. A légkör nagyobb nedvességtartalma miatt természetesen több eső esik majd. Ám, ha alaposabban szemügyre vesszük, a helyzet most sem ilyen egyszerű: a számítások szerint egyes helyek nem csapadékosabbak, hanem szárazabbak lesznek. Az Egyenlítőtől távolabbi területek például valószínűleg nagyobb mennyiségű csapadékot kapnak, főleg télen. Ennek egyik következménye az lehet, hogy a már most is veszélyeztetett területeken gyakoribbak és súlyosabbak lesznek az áradások. A Föld sivatagos és félsivatagos területei viszont még kevesebb esőhöz juthatnak, ami gyakoribb és súlyosabb szárazsággal jár.

Rajtunk múlik

A legnagyobb bizonytalanság mégis a döntéshozók önálló, illetve együttes politikai és gazdasági intézkedéseinek megjósolhatatlanságából adódik. Mivel az éghajlatváltozás mértéke a légkör CO2-koncentrációjának gyarapodásával arányosan nő, minél több fosszilis tüzelőanyagot égetünk el minél gyorsabban, annál több CO2 kerül a légkörbe. Választhatunk, hogy kevesebb tüzelőanyagot használunk, vagy továbbra sem mondunk le hőn szeretett nagy autóinkról, és lassan hozzá kell szoknunk a pusztító szárazság, az éhínség és a természeti katasztrófák gondolatához.

Fotók: loyalkng.com, thebuzzmedia.com, phuketnews.phuketindex.com, futuretimeline.net, zeeburgnieuws.nl.

Cikkünk megírásában a Hetven rejtély a természet világából című könyv segített.

• halál
• jövő
• természet
• természeti katasztrófa
• érdekességek a világból
• Terasz