Gyurcsány Ferenc ingyen ételt adna a rászoruló gyerekeknek?

Az ellenzéki összefogás tagjaként a Demokratikus Koalíciónak is meglehetősen határozott elképzelései vannak a családokat és nőket érintő kérdésekben.

Minden pártnak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, most a Demokratikus Koalíció válaszait közöljük. A válaszokat a beérkezés sorrendjében közöljük, eddig a Jobbik válaszolt a kérdésekre.

Hogyan ösztönöznék a párokat a családalapításra, egy vagy több gyermek vállalására?

A párokat nem kell gyermekvállalásra ösztönözni, mert kiegyensúlyozott, kiszámítható élet esetén természetes vágy és ösztön a gyermek jelenléte az életünkben. A feladat azoknak az akadályoknak a megismerése és megszüntetése, melyek miatt ezt a természetes vágyat a párok korlátozzák, és, bár szeretnének, mégsem vállalnak gyermeket. Innen szemlélve a problémát a legfontosabb a mainál gazdasági-társadalmi szempontból sokkal kiszámíthatóbb és szolidárisabb Magyarország megteremtése, ami sok területen igényel beavatkozást és változtatást.

A gazdaság területén a jogbiztonság, a beruházások fellendítése, a foglalkoztatás terheinek csökkentésével a LEGÁLIS munkalehetőségek bővítése, a gyermekes munkavállaló szülők foglalkoztatásának pénzügyi támogatása, munkajogi védelmének helyreállítása, rugalmas foglalkoztatási lehetőségeik bővítése az feladatcsokor, ami - együttesen! - alapvető változást hozhat a fiatalok biztonságérzetében és kiszámítható jövőképének kialakításában. A foglalkoztatás biztonságához nélkülözhetetlen a gyermekfelügyeleti lehetőségek bővítése, mégpedig nemcsak mennyiségben, hanem az elérhető szolgáltatások változatosságában is - nyitva tartás, helyszín, rugalmasság.

A gyermeknevelés célzott támogatásában a családi pótlék rendszerének hívei vagyunk, mert ez abszolút kiszámítható - ellentétben a családi adókedvezménnyel, ami addig van, amíg az érintettnek van munkája -, és igazságos, amennyiben mindenkinek egyformán jár, szemben a családi adókedvezménnyel, ami annál nagyobb, minél magasabb a család adóköteles jövedelme.

Az elmúlt négy évben viszont a családi pótlék egyetlen fillérrel sem emelkedett, amit korrigálni kell, sőt, a családi adókedvezmény összegét is a családi pótlék emelésére kívánjuk fordítani. A gyermek tartós betegsége mindig nagy trauma és tehertétel egy családnak, ezért feltétlenül visszaállítjuk az emelt összegű családi pótlék rendszerét, mégpedig nemcsak a nagyon súlyos, hanem a szaporodó allergiás, emésztőrendszeri és egyéb - de tartós kezelést és költségtöbbletet igénylő - betegségek esetén is, természetesen differenciáltan.

A gyermek jövőjét a tanulás alapozza meg, ezért a magas színvonalú, a gyermek egyéni szükségleteit figyelembe vevő pedagógiai módszereket támogató közoktatást és a széles kör számára hozzáférhető, megfizethető - szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszerrel megtámogatott - felsőoktatás helyreállítását tartjuk elsőrendű feladatnak. Támogatnánk a fiatalok első munkahelyének megszerzését és a lakáshoz jutásukat is.

A nők 21%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál egy 2013-as felmérés alapján Magyarországon. Mit tennének a fizetések összehangolása érdekében?

A fizetések közötti különbség nem elsősorban abból adódik, hogy az azonos munkakörben foglalkoztatott, azonos képzettséggel és gyakorlattal rendelkező férfiak és nők fizetése között ekkora a különbség. Egyedi esetek persze gyakran előfordulnak, és azok ellen föl is kell lépni, ám ezeknél sokkal nagyobb hatásúak a kereseti különbségek mögött meghúzódó társadalmi jelenségek. Ezek meglehetősen sokrétűek, épp ezért nem is várható, hogy egy intézkedéssel a kiegyenlítődés irányába lehessen terelni a férfi és női jövedelmeket.

Befolyásolja a jövedelmeket például, hogy egyes ágazatokban több a női foglalkoztatott, és ezek általában épp a kevésbé jól fizető ágazatok - közoktatás, szociális terület. A nők közül kevesebben válnak vezetővé, ahol a magasabb kvalifikációs igény és nagyobb felelősség miatt magasabbak a jövedelmek. A női jövedelmek elmaradását okozhatja a gyermekvállalás miatti hosszabb távollét a munkaerőpiactól, illetve a részmunkaidős munka, ami a kvalifikációs szintet és a gyakorlati időt befolyásolja.

Összességében tehát, amíg a férfi és női családi szerepek és életpályák tömegesen és a mai mértékben eltérnek egymástól, addig statisztikai átlagban a női keresetek akár az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének patikamérlegszerű betartása mellett is mindig el fognak maradni a férfi átlagtól.

Ebből pedig adódik a feladat: egyrészt a gyermeknevelés miatti hátrányok a férfiak szülői szerepben történő aktivizálásával mérsékelhetőek - azaz például minden, a gyermeknevelő nőre vonatkozó kedvezménynek vonatkoznia kell az apára is, beleértve a GYES-től a részmunkaidőn át az otthoni ápolásig, de a törvényi szabályozáson túl ezt a társadalmi közhangulat változásának is támogatnia kell. Másrészt az irányításban való részvételt a kvótarendszer széleskörű, minden választott testületre történő bevezetésével szélesíteni kell. Törekedni kell végül a különféle képzési formákban a nemek szerint kiegyenlítettebb részvételre.

Milyen családsegítő intézkedéseket hoznának?

A hátrányos helyzetű családok esetében ezeknek az intézkedéseknek a hátrányos helyzet öröklődését kell megszakítaniuk, az átlagosnak tekinthető családok esetében pedig a biztonságérzetet kell erősíteniük.

A hátrányos helyzetű családok esetében a szülőkre irányuló támogató intézkedésekre - egészségügyi, jogi, nevelési - és a gyermekek tanulmányainak intenzív támogatására van szükség, amit a családsegítés és az oktatás új programjai valósíthatnak meg.

A támogatások rugalmasságát növelni kívánjuk. A gyermek születése és gondozása idejére járó támogatást egy összegben határozzuk meg, amit a gyermek hároméves koráig lehetne igénybe venni, de annak időtartamát - és ezzel havi összegét - az érintettek maguk határoznák meg.

Ha a férfi otthon maradna a gyermekkel, az többlettámogatást érne. A térítési díjak emelkedésének gátat szabunk, azt a jövedelemhez igazítjuk, mert a nettó jövedelem bizonyos százalékában maximáljuk, függetlenül attól, hogy egy családból hány gyermek veszi igénybe a szolgáltatást.

Hogyan segítenék a nőket vissza úgy a munkába, hogy ne legyen probléma a gyermekek elhelyezése?

A gyermekfelügyeleti rendszer komoly fejlesztést igényel. Az óvoda-bölcsőde fejlesztési programban a férőhelybővítés mellett a felvételi kritériumokat, illetve a nyitva tartási időket kívánjuk megváltoztatni úgy, hogy a szolgáltatás támogassa a rugalmas munkavégzést. Emellett a speciális igényeket kielégítő civil kezdeményezések bővítésére lenne szükség - beteg gyerekek, magatartási zavaros gyerekek, szezonális elhelyezési igények -, vagy gyermekszobára a munkahelyeken, hogy a távmunkás szülő egy-két órára elhelyezhesse a gyerekét, ha mégis meg kell jelennie a munkahelyén.

Milyen intézkedéseket hoznának a családon belüli nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak visszaszorítása érdekében, valamint a gyermekvédelem területén?

Az erőszak esetén a törvényi szabályozás valószínűleg javítható, de olyan ügyről van szó, ahol az intézkedők - azaz a jogalkalmazók - sokoldalú felkészültsége alapvető és meghatározó. Ezért a rendőrségen és a gyermekvédelemben speciális képzettségű csoportokat kívánunk létrehozni, melyek ezekkel az ügyekkel foglalkoznának, és tapasztalataik alapján javaslatot tehetnének a jogi környezet és az alkalmazott eljárások további fejlesztésére.

A gyermekvédelemben a megelőzés eredményességének fokozására van szükség, mert, ha a baj megtörtént, akkor a gyermek lelki sérüléseinek kompenzálására már kevés az esély. A megelőzés kulcsintézménye a jelzőrendszer, melynek működtetése megrendült az oktatási és egyéb rendszerek átszervezése miatt, ezért ennek megerősítése az első dolog, aminek meg kell történnie.

Változtatnának-e a gyerekek étkeztetésén?

Az első és legfontosabb feladat a gyermekéhezés megszüntetése. A rászorulók számára kedvezményesen, szükség esetén ingyenesen biztosítjuk nemcsak az iskolai étkezést, de megoldjuk az iskolán kívüli időszak - hétvége, szünidő - étkeztetését is. A közétkeztetés minőségét a nyersanyagnorma emelésével, a hús, a zöldség és a gyümölcs, a fehérjében, vitaminban és rostokban gazdag ételek arányának növelésével kívánjuk javítani. Változtatásra volna szükség a gyerekek étkezési szokásaiban is, ezt azonban az iskolában legfeljebb befolyásolni lehet, megváltoztatni nem. Elérhető célokat kell kitűzni a gyermekétkeztetés átalakításában, ennek kivitelezéséből pedig nem lehet kihagyni a gyermekeket és a szülőket. Azaz lassabb tempó, közös ételkészítésekkel, sok TV-reklámmal.

Képek forrása: Facebook / Demokratikus Koalíció.

• család
• nők
• gyurcsány ferenc
• belföld
• választások
• választás 2014
• demokratikus koalíció
• Terasz