Ócsa nem jött be! Mit akar a kormány devizahitelügyben?

Az Alkotmánybíróság hétfőn megkezdte a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványának tárgyalását - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára kedden az MTI érdeklődésére.

A határozattervezet várhatóan a közeljövőben újra a testület napirendjére kerül - tette hozzá.

Korábbi megoldások

A devizahitelesek problémája nem új keletű, a 2008-as gazdasági világválság óta sokak életét megnehezíti, hogyan fizessék vissza a felvett hitelüket. Egyesek törlesztőrészlete olyan magas összegekre rúgott a válság beköszöntével, ami a fizetéseket is jócskán meghaladta, ezért szükségessé vált, hogy a kormány beavatkozzon és a segítő jobbot nyújtson.

Először a végtörlesztésben látták a megoldást, a bankok lehetőséget adtak a fennálló tartozás egy összegben történő visszafizetésére, de ezt csak kevesen tudták igénybe venni, ezért szükség volt B-tervre. Az árfolyamrögzítés volt a következő lépés az állam részéről, mely fix törlesztési árfolyam rögzítését ígérte a svájci frank és az euróalapú hitelek visszafizetésére, ezt a lehetőséget már többen ki tudták használni. Az ócsai lakópark csúfos kudarc lett, főleg, hogy elképesztően sok pénzt költöttek rá.

Az új indítvány célja az lenne, hogy visszamenőleg, vagyis az alapoknál szabályozzák a devizahitelek elérését a magánszemélyek számára, hogy ne kerülhessenek ilyen jellegű csapdába, de úgy tűnik ez nem féltétlenül ideális megoldás.

Problémák a devizahitel körül

A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.

Hétfőn az Ab megkezdte egy, a 98%-os különadó ügyével kapcsolatos indítvány tárgyalását is.

Nem szabályos?

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája azért fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik.

Az indítvány hivatkozik az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, amelybe a bíró álláspontja szerint: beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek, kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi.

• belföld
• devizahitelesek
• alkotmánybíróság
• Terasz