Tudtunkon kívül öljük a denevéreket: így állítunk csapdákat nekik
Nem látják az üvegfalakat, ezért nagyon veszélyesek számukra.
- Feltöltik a kitikkadt bőrt, ragyogóvá varázsolnak és hűsítenek: nyári szépségápolási kedvenceink árakkal »
- Úgy szexi, hogy nem mutat túl sokat: divatos szettek, amiket a pánt nélküli felső tesz igazán nőiessé »
- Ezen a testrészen hamarabb mutatkoznak meg az öregedés jelei, mint az arcon: minden, amit a kézbőr ápolásáról tudnod kell »
- Soma lányának esküvői fotója: a 29 éves Hanna különleges menyasszony volt
- Kvíz! Emlékszel az általánosban tanult versekre? 8 idézet szerzőjére kérdezünk rá
- Kvíz! Átmennél most az elsősegélyvizsgán? 8 kérdés, amire nem csak a jogsi miatt kell tudni a választ
- Az 5 legrosszabb élelmiszer, ami rontja a vérkeringést: szűkítik az ereket, emelik a koleszterinszintet
- 22 évesen vesztették életüket a magyar sziámi ikrek: kegyetlenül kihasználták, vásárban mutogatták őket
A denevérek ügyesen kerülik ki a természetes akadályokat gyors, éjszakai repülés közben is, ám a modern épületek nagy, sima üvegfelületeit nem érzékelik, ezért veszélyesek számukra - állapította meg egy új kutatás.
A kiterjedt üveg- vagy tükörfelületek vakfoltot jelentenek a repülő emlősök radarján, ezáltal akadálytalannak érzékelik az útvonalat - magyarázta Stefan Greif, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a müncheni Max Planck Madártani Intézet tudósa.
Nem verik vissza az ultrahangot
A denevérek ultrahangok segítségével érzékelik az útjukba eső tárgyakat, így találnak nappalra pihenőhelyet, így kutatnak táplálék után. Repülés közben hangot adnak ki, majd figyelnek a visszhangra, hogy elkészítsék a környék hangzó térképét.
A természetes akadályok, az erdő fái visszhangozzák valamennyire a denevérkiáltást, a függőleges, tükröződő felületek azonban - úgy tűnik - becsapják őket, azt hiszik, hogy útjuk akadálytalan, így belecsapódhatnak az üvegfalakba.
- A függőleges felületek úgy verik vissza a hangot, hogy azt nehéz érzékelniük, ezért nő a becsapódás veszélye - mutatott rá Gareth Jones, a Bristoli Egyetem ultrahang-specialistája, aki nem vett részt a kutatásban.
A repülő emlősök sima, függőleges felületekkel nem nagyon találkoznak a természetes élőhelyükön, a vízszintes felületeket viszont ismerik, a vízhez közel merészkednek, hogy igyanak belőle.
A függőleges, sima felület veszélyes
A kutatók a közönséges denevér repülését tanulmányozták sötét alagútban: fémtáblát helyeztek el az alagútban függőlegesen és vízszintesen is, majd figyelték, mi történik. 21 állatból 19 ütközött a függőleges táblának legalább egyszer, a vízszintesnek egyik sem. Egyetlen denevér sem sérült meg a kísérletek alatt.
A tanulmány magyarázatot ad arra, miért találnak az épületek közelében sebesült vagy elpusztult denevéreket. Azt javasolják, a repülő emlősök vándorlási, táplálékkereső útvonalán ne építsenek ilyen felületekkel borított épületeket. A denevérek a világ szárazföldi emlőseinek egyötödét teszik ki, a leginkább veszélyeztetett fajok közé tartoznak.
(A fotó forrása: Flickr/Ján Svetlík.)
OLVASD EL EZT IS!
