Óriási kincs: magyar nemzetőrről készült dagerrotípiát mutattak be

Magyar nemzetőrről készült dagerrotípia tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából először mutatják be ezt a kivételes értékű műtárgyat. A dagerrotípiát a Magyar Művészeti Akadémia vásárolta meg, és helyezte el letétként az ország legnagyobb történeti fotógyűjteményében, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában. A nagyközönség március 13-tól két héten keresztül láthatja a múzeumban.

A dagerrotípia az első ismert és széles körben használt fényképészeti eljárás. A dagerrotípiák direkt pozitívok, vagyis a valóság képét azonnal - negatív közbeiktatása nélkül -, pozitív képként adják vissza, anyaguk ezüstözött rézlemez. Igazában nem sokszorosíthatók, minden felvétel egyedi példány. Ezzel a technikával 1839 és 1859 között készültek fotográfiák.

Érdekességük, hogy, ha felületükön fehéret tükröztetünk, akkor negatív, ha feketét, akkor pozitív képként látjuk a képet. Az eljárásnak köszönhetően a dagerrotípiák úgyszólván oldalfordítottak, amit például, mint ennél a férfiképmásnál is, a ruha gombolásából láthatunk.

A történeti Magyarország területén becslések szerint mintegy ötvenezer-százezer közöttire tehető az elkészített dagerrotípiák száma. Ezek közül csupán mintegy ezer a különböző gyűjteményekben, magángyűjtőknél megmaradt, ismert példány, tehát igen ritka darabok, manapság olykor-olykor kerül csak egy-egy újabb a látókörbe. Talán a legnevezetesebb Petőfi Sándor ülő portréja.

A megmaradt dagerrotípiák között pedig alig található a szabadságharchoz köthető példány, hiszen sokat megsemmisítettek az önkényuralom idején, vagy más módon pusztultak el. Legismertebb veszteségünk Görgei Artúr tábornok portréja, mely a második világháború idején a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének menekítésekor a Dunántúlon tűnt el.

Szétbontották az eredeti keretet

A viseletéből következtethetően az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nemzetőrét ábrázoló dagerrotípiát ismeretlen tulajdonosa néhány évvel ezelőtt aukcióra ajánlotta fel. A Magyar Művészeti Akadémiának - felkért szakértők segítségével - sikerült aukción kívül megvásárolnia az osztrák-magyar területre jellemző paszpartuban található dagerrotípiát. Az aukció idején a dagerrotípia egy későbbi, hozzá nem illő keretben volt, melyet jól láthatóan szét is bontottak.

A Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora, Sor Zita eltávolította a keretet, a dagerrotípiát óvatosan portalanította, a paszpartut, valamint a képet hordozó, ezüstözött rézlemezt korban és színben hozzá illő szalaggal körbefogta, és egy új üveglemezt helyezett a tetejére, mindezzel biztosítva, hogy minél légmentesebb mikrokörnyezetben legyen a dagerrotíp lemez. A konzerválás idején Ormos József fotográfus-főrestaurátor digitális felvételt készített róla, melyet mind a Magyar Nemzeti Múzeum, mind a Művészeti Akadémia honlapján közzétettek.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt.

• dagerrotípia
• 1848
• forradalom
• kiállítás
• kultúra
• magyar nemzeti múzeum
• történelem
• Terasz