Máig vitatják a magyar festő elmeállapotát - Csontváry nagyon furcsa dolgokat tett, de zseniális volt

Patikusnak tanult, és sokáig ott is dolgozott a kisszebeni születésű Csontváry Kosztka Tivadar. De már fiatal korában tudta, hogy festő akar lenni, majd elhatározásában egy isteni sugallat és egy dicsérő megjegyzés csak tovább bátorította. 

Csontváry 1853-ban, Vincent Van Gogh-gal azonos évben született, talán már ez a dátum megpecsételte a sorsát. Az 1880-as években Itáliába utazott, és megnézte a klasszikusok, többek között Raffaello képeit, de nem bűvölték el. Párizsban is járt, ahol elkerülte Munkácsy Mihályt, így hazatérve újra patikusként dolgozott. 

Látomások és küldetéstudat vezette Csontváryt egész életében

41 évesen Csontváry végleg festőnek állt, miután egy hang szólalt meg a fejében, ami azt mondta, hogy ő lesz a világ legnagyobb napútfestője. Ezek a hangok később is megszólalhattak számára, és kiválasztott mivoltát erősítették benne. Az utókorban felmerült, hogy a festő skizofrén volt. Ezt a felvetést a híres genetikus, Czeizel Endre cáfolta orvosi lapját és boncjegyzőkönyvét tanulmányozva. Még mások most is emellett teszik le a voksukat, annak ellenére, hogy Csontváryt hivatalosan sehol sem kezelték. 

Az biztos, hogy különc volt, megelőzte a korát. Ahogy Csontváry édesapja, Kosztka László sem volt tipikus átlagember, hiszen nem ivott, és nem szivarozott, helyette viszont pirotechnikával foglalkozott. Fia is hasonló életmódot követett, szinte csak gyümölcsöt és zöldséget evett, valamint a háborút is ellenezte. Önkéntes mentőként igyekezett segíteni a bajba jutottakon az 1879-es dunai árvíz alatt. De gazdasági elképzelései is voltak, a selyemhernyó-termesztést akarta honosítani. Ötlete nem aratott túl nagy sikert a minisztériumban, így minden energiáját a festészetre fordíthatta. 

A napút festője

Csontváry sokat utazott, úti céljait pedig később képein is megörökítette. Így született leghíresebb képe, az Egy cédrusfa Libanonból, mai közismert nevén a Magányos cédrus is. A festő különlegességét jelzi az is, hogy saját kifejezést alkotott festészetére, a napút festőjének nevezte magát. Ugyanis nagy hangsúlyt fektetett a napszakok ábrázolására, a természetben megjelenő színek használatára.

Ezért is olyan hatásosak a képei ma is, teljesen egyedülálló színvilággal rendelkeznek. Ráadásul saját maga által kikevert, anilinalapú festéket használt hozzájuk, ami sokkal tovább megőrzi tartósságát, mint a hagyományos olajfesték. 

Ahogy számos művészt, Csontváryt sem ismerték el kortársai hazájában, szegényen, súlyos betegen halt meg 1919-ben. Élete utolsó tíz évében már nem fejezett be képet megromlott egészségi és szellemi állapota miatt, talán mégis látomásai lettek rajta úrrá. A festő még holtában sem nyugodhatott, miután hamvait 1953-ban közös sírba tették. Csak 1966-ban vittek át őket egy külön sírba a Fiume úti temetőbe, földi maradványainak azonosítása után. 

Csontváry zsenialitását azonban ma már senki nem kérdőjelezi meg, amit az árveréseken elkelt képeinek az ára is jól bizonyít. 2021-ben ugyanis minden korábbi rekordot megdöntve 460 millió forintért kelt el Titokzatos sziget című festménye. 

Itt is egy érdekes festőről olvashatsz - Furcsa lények, groteszk alakok: a középkori festő, Hieronymus Bosch hátborzongató világa

Hieronymus Bosch megdöbbentőt alkotott ötszáz évvel ezelőtt.

(Képek forrása: Wikipedia)

• festészet
• csontváry kosztka tivadar
• cédrus
• magyar festő
• Terasz