Hatalmas kőtáblának hitték az égboltot az ókorban: a csillagokat az istenek üzeneteinek vélték

Vajon hogyan tekintettek elődeink a világűrre, és milyen felvetéseket, mítoszokat szőttek köré? Mi szolgált alapjául a mai csillagászatnak, és miként változtak a tudományos nézetek az évszázadok során?

A múlt széles körű bemutatásán dolgozó Viasat History háromrészes dokumentumfilmmel járja körül a témát, amelyet 2020. április 19-től vasárnap esténként 21:00-tól tár a csillagászat iránt érdeklődők elé. Az Ősi égbolt a modern CGI technikát felhasználva, de ősi leletek mentén kelti életre a történelmet.

Mérföldkövek a múltból

Az egyik legősibb elképzelés négyezer éves, és az ókori Babilonban született. Ez a világmindenséget felső és alsó részre osztja: felül vannak a csillagok, alul pedig a lapos, korong alakú Föld, amely egy óceán közepén lebeg - ez az univerzum középpontja, körülötte forog az ég, és benne minden.

Az ókori Mezopotámiában élők már úgy vélték, hogy az égbolt egy hatalmas kőtábla, amire az istenek a csillagok és a bolygók segítségével üzeneteket véstek. Ezeket az üzeneteket próbálták megfejteni az égen látható égitestek helyzetének vizsgálatával, tulajdonképpen ebből a korból ered a mai csillagászatnak nevezett tudomány.

A Mezopotámiából érkező ismereteket elemezve az i. e. 6. században élt Thalész görög filozófus volt az első, aki megkérdőjelezte az égi események természetfeletti mivoltát, és kijelentette, hogy a földi eseményekhez hasonlóan az égbolton látható dolgoknak is tudományos magyarázata kell, hogy legyen - magyarán ő fektette le a modern csillagászat alapjait.

Ez a tudományos megközelítés hozta el azt a felismerést is az emberekben, hogy a Föld nem lapos, hanem kerek. Az első évszázadban élt Ptolemaiosz szerint viszont az égbolt is kerek volt, egy gömb, amelynek középpontja a Föld volt, ami körül az éggömb forgott. Úgy gondolta azonban, hogy nem minden eleme statikus: voltak égitestek, amelyek maguk is körkörös mozgást végeztek - a majd kétezer évvel ezelőtt élt filozófus így, bár akaratlanul, de feltárta a naprendszerünk számos bolygóját és azok mozgásirányát.

A reneszánsz idején élt Kopernikusz is Ptolemaiosz modelljét vette alapul, azonban számításai kimutatták, hogy nem a Föld a világmindenség középpontja, nem körülötte kering minden, hanem a többi bolygóval együtt az kering a Nap körül. Az ő modelljét egészen addig nem fogadták el, amíg az 1600-as években fel nem találták az asztronómia egyik legfontosabb eszközét, a teleszkópot, a mai csillagászat elengedhetetlen eszközét.

Kiemelt kép: Getty Images

Azonosíthatták a világűrben felfedezett titokzatos objektumot

A csillagászok 2017-ben észlelték a Naprendszeren nagyon nagy sebességgel áthaladó objektumot. Felfedezése után 2,5 hónapon át volt látható nagy teljesítményű, földi bázisú teleszkópok segítségével. A kutatók folytathatták a munkát az összegyűjtött információk alapján, de a szivar alakú égitestet nem láthatják többé.

• csillagászat
• érdekességek a világból
• történelem
• tudomány
• műsor
• Terasz