Családon belüli erőszak: ezért nem halad a törvény elkészítése

Tavaly novemberben reménykedhettek a nők, mindenki azt gondolta, hogy a családon belüli erőszak hamarosan önálló tényállásként kerül be a Büntető törvénykönyvbe, csökkentve az otthonukban bántalmazott nők és gyerekek tehetetlen kiszolgáltatottságát. Akkor még arról beszélt a parlamenti nyílt napon Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy ezt a témát nem lehet megkerülni, a törvény foghíját mihamarabb orvosolni kell.

Nem is tudta volna megkerülni, hiszen minden azzal kezdődött, hogy az Élet-Érték Alapítvány elnöke, Halász Pálma aláírásgyűjtést kezdeményezett, melyet százezernél is többen támogattak, így nem lehetett tovább lesöpörni az asztalról ezt a témát. Balog Zoltán még ősszel megígérte, hogy a jogalkotói munka hamarosan lezárul. Nem így lett.

A történet nem egyszerű

Decemberben úgy tűnt, valaminek mégis lehet örülni, hiszen történtek előrelépések: létrejött a családon belüli erőszak büntetőjogi meghatározásával foglalkozó kodifikációs munkacsoport, amely elkészített egy normaszöveg-javaslatot.

A munkacsoportban az ORFK, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Országos Bírósági Hivatal, az EMMI, a Legfőbb Ügyészség, a BM és a KIM mellett a Halász Pálma által felkért civil szervezetek képviselői is helyet kaptak.

Ám ekkor kezdődött csak el igazán a huzavona: már rögtön az elnevezés miatt vita alakult ki. A törvénymódosítási javaslatban kapcsolati erőszak szerepelt, de szóba került az együtt élők közötti vagy az otthoni erőszak megnevezés is. Pedig a kifejezés fontos, és nem csupán amiatt, hogy mennyire hangzik jól: ha kapcsolati vagy együtt élők közötti erőszakról van szó, a jogszabály máris figyelmen kívül hagyja a különvált, nem együtt élő, extársak bántalmazását.

Kivonultak a nőszervezetek a munkacsoportból

A Patent Egyesület honlapján is megjelent a hírek között, hogy a NANE Egyesület, a MONA Alapítvány, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, valamint a Patent Egyesület kilép a családon belüli erőszakkal foglalkozó munkacsoportból. Döntésüket azzal indokolták, hogy szakmai szempontjaikat nem tudták érvényre juttatni, illetve a munkacsoport működését többször antidemokratikusnak találták. Pedig jelenlétükkel, munkájukkal az évtizedek alatt gyűjtött tapasztalataikat képviselték. Leginkább a kormányzattal való érdemi egyeztetéseket hiányolták.

- Az egész kommunikációból véleményünk szerint egyre inkább kimarad a bántalmazott nők érdekérvényesítése; egyre kevésbé kap szerepet az, hogy ebben a témában bármilyen jogalkotásnak az elsődleges célja a bántalmazott nők és gyermekek védelme és biztonsága - ahogy ezt a vonatkozó nemzetközi egyezmények is előírják. E hiányosságok miatt a munkacsoport keretében készült anyagok szakmaiságáért nem tudunk, nem kívánunk felelősséget vállalni, a munkacsoport munkájában a továbbiakban nem veszünk részt - olvasható a Patent honlapján.

Ezek a vitás kérdések

Az alapszövegig ugyan eljutott a munkacsoport, de a minisztérium javaslata szerint csak együtt élő házastársakra és párokra lehetne alkalmazni a törvényt. A civil szervezetek ezen már korábban is változtatni szerettek volna arra hivatkozva, hogy legtöbbször a már külön élő, volt férj vagy extárs jelent veszélyt korábbi partnerükre, hiszen gyakran a fenyegetőzésektől bántalmazásig, tettlegességig merészkednek.

A civil szervezetek képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy az áldozatok gyakran minden joguktól és szabad mozgástértől megfosztva, anyagilag és érzelmileg kiszolgáltatva, megfélemlítve élnek bántalmazójuk mellett, ezért több oldalról meg kell vizsgálni, hogy csak a bántalmazott indíthasson-e eljárást, vagy a hatóságok átvehessék ebben a kezdeményezést.

Egy-két pofon még nem verés?

Vitás kérdésnek számít az is, hogy mi számít folytonos fizikai bántalmazásnak, illetve az erőszak megnevezés csak a testi sérelem okozására vonatkozzon-e, vagy az állandó lelki terror és a vagyonból kisemmizés éppúgy az erőszak kategóriájába sorolható. A javaslattal gondok vannak, hiszen sok minden kimaradt belőle, vagy helyenként nem fogalmaz egyértelműen. A civil szervezetek szerint a gyerekek jogaira szintén ki kell térnie.

Mély hallgatás

Január végén ismét civilek tiltakoztak az Emmi épülete előtt a törvénymódosítás alakulása miatt. Ekkor dr. Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy Balog Zoltán az egyeztetés után felvette a kapcsolatot a civil szervezetek képviselőivel, és, mivel hajlandóságot mutatott a vitás kérdések rendezésére, abban állapodtak meg, hogy a nőszervezetek mégis részt vesznek a jogalkotással foglalkozó munkacsoport munkájában. Azóta csend és hallgatás övezi a témát.

• jogok
• nők
• családon belüli erőszak
• büntető törvénykönyv
• Terasz