A családok mintegy felét diszkriminálja az új törvénykönyv

A TASZ háromrészes sorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak, az első részben a családjogi szabályokat vették górcső alá.

A TASZ álláspontja szerint az új Ptk. a családjogi szabályok tekintetében nem veszi figyelembe a valós társadalmi folyamatokat, az életmódok sokféleségét, és diszkriminatív módon rendezi a házasságtól különböző együttélési formákat, holott az új kódex elfogadása kitűnő alkalom lehetett volna a régi, elavult rendelkezések felülírására.

Vagyonjogi viszonyok, tartási kötelezettség

Az Országgyűlés az új Ptk. elfogadásával a magyarországi családok mintegy felét hátrányos megkülönböztetésben részesíti - közölte a TASZ. Hiába mondta ki ugyanis az Alkotmánybíróság, hogy a családfogalom nem szűkíthető férfi és nő házasságán alapuló viszonyra, a jogalkotó ugyanúgy csak az úgynevezett hagyományos családmodellt tekinti értéknek, amennyiben az képes és alkalmas a reprodukcióra.

- Az élettársi kapcsolatban élő különnemű párok jogai sem azonosak a házasságban élőkével, például különböznek a vagyonjogi viszonyok, és a tartási kötelezettség is. Igen beszédes, hogy a Ptk. az élettársi kapcsolat fogalmát nem a családjogi, hanem a szerződésekre vonatkozó szabályok között helyezi el, és külön szól az élettársi kapcsolat családjogi hatásairól. Az ilyen hatás kiváltásának egyik feltétele, hogy a kapcsolatból közös gyermek szülessen - írja a jogvédő szervezet.

A TASZ ezzel szemben kulcsfontosságú szempontnak tartja, hogy a család és a házasság törvényi védelme alatt nem az elvont intézmény, hanem a valóságos családok és a tartós, érzelmi, gazdasági közösségben élő párok védelmét kell biztosítani - teszik hozzá.

Az azonos nemű pároknak sem jobb

A szervezet kitér az azonos nemű párok kapcsolatára is. Mint írják, a Ptk. - az alaptörvénynek megfelelően - a házasságot mint férfi és nő kapcsolatát határozza meg, ezért azonos nemű párok továbbra sem házasodhatnak.

Bejegyzett élettársi kapcsolatot ugyan létesíthetnek, ez viszont kizárja őket a mesterséges megtermékenyítési eljárásokból, nem fogadhatnak örökbe gyereket, és egymás nevének felvétele is csak külön eljárásban lehetséges. A rájuk vonatkozó szabályokat külön törvény szabályozza, a Ptk.-ban még utalás szintjén is alig találkozunk a bejegyzett élettárs fogalmával.

A TASZ álláspontja szerint mindenképp indokolt lett volna a bejegyzett élettársi kapcsolatot a Ptk. integráns részévé tenni, hiszen a korábban külön törvény által szabályozott családjog is - külön könyv formájában - bekerült a Ptk.-ba.

• házasság
• család
• kirekesztettek
• Terasz