A kormány megszünteti a 2 milliós bérplafont?

Bár a Simor András jegybankelnök fizetése kapcsán kialakult vitában a kormány többször hangsúlyozta, hogy ragaszkodik az állami vezetőkre vonatkozó 2 milliós bérplafonhoz, a Napi Gazdaság mégis arról számolt be, jövő januártól megszűnik a bérkorlátozásra vonatkozó szabály.

A Munka Törvénykönyvének módosításait hétfőn fogadta el a parlament, köztük azt a zárószavazás előtti módosító indítványt, amelyet Czomba Sándor államtitkár nyújtott be az Országgyűlésnek.

Mindenkire vonatkozik

A Napi Gazdaság szerint a módosító elfogadásával 2013 januárjától gyakorlatilag megszűnik az állami vezetőkre vonatkozó fizetési plafon.

Ez már csak azért is kínos lenne, mert Orbán Viktor 2010-ben még azt hangsúlyozta, "akármilyen külföldi kritika érkezik, a jó erkölcs, a 2 milliós bérkorlátozás mindenkire vonatkozik, a bankárokra is".

A miniszterelnök Simor Andrásra utalva hozzátette: a bérplafon alól még a legelegánsabb pozícióban lévők, a külföldön panaszkodók sem kivételek.

Ebből tehát úgy tűnt, hogy a kormány ragaszkodik a szabályhoz, jöhet bárki, marad a 2 milliós plafon.

A Kormányszóvivői Iroda kérdésünkre, hogy mégis mi történt az elmúlt két évben, miért változott akkorát az álláspont, hogy már nem ütközik jó erkölcsbe a 2 milliót meghaladó bér, azt közölte: a kormány álláspontja nem változott a kérdésben, a T/7415. számú törvényjavaslat - a Munka Törvénykönyvéről szóló eredeti, Matolcsy-féle javaslat, a szerk. - nem lazít az állami és önkormányzati vállalatok vezetőinek juttatásain.

Hozzátették: az erre vonatkozó szabályokat jelenleg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény - is - tartalmazza, a T/7415. számú törvényjavaslat "csak a párhuzamos szabályozás megszüntetésére tesz javaslatot".

Tényleg?

Ezzel a válasszal csak az a gond, hogy a kérdés nem a Kormányszóvivői Iroda által említett javaslatra, hanem az ahhoz érkező módosító indítványra vonatkozott. A Kormányszóvivői Iroda ismételt kérdésünkre, hogy változik-e a plafon, közölte: a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján ilyesmiről nincs szó.

Hogy ez tényleg így van-e, az kérdéses. A módosítókon elég nehéz kiigazodni, ami mind a Matolcsy-féle, mind a Czomba-féle javaslatban közös, hogy az a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt módosítja, azon belül is az 5. paragrafust. Annak viszont nincs köze a fizetési plafonhoz, ehelyett azt szabályozza, hogy a vezetők számára ki és mi alapján határozhat meg teljesítménykövetelményt, teljesítménybért vagy más juttatást.

Matolcsy ezzel kapcsolatban határozott meg egyfajta folytonosságot, erre utal a módosítás szövege, amely szerint a szabályok 2012 júliusától is alkalmazandók. Czomba Sándor ehhez írta hozzá a 2012. december 31-i záró határidőt, azaz azt meghatározta, hogy a szabályok jövő januárig alkalmazandók.

Ami mindenképp zavart kelt, az Czomba indoklása a módosításhoz. Az államtitkár ugyanis azt írja: a 2012. december 31-i záró határidőre azért van szükség, mert "indokolatlan és az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző megoldás" az, hogy az eredeti javaslat fenntartja az 5. paragrafus második bekezdését, ami a fent említettekről szól.

- Ennek a koherenciazavarnak a feloldása érdekében a 70. paragrafusban foglalt rendelkezés megfelelő módosítása indokolt - szögezi le Czomba Sándor.

Nem az 5., a 6. paragrafus szabályozza a plafont...

Érdekesség, hogy a fizetési plafont a 6. paragrafus második bekezdése szabályozza, azaz elég csak egy számot elírni a módosító elrontásához.

Megkérdeztük Gúr Nándort, az MSZP szakpolitikusát, hogy ő tudta-e értelmezni a zárószavazás előtti módosítót. A politikus közölte: csak az egységes szerkezetű törvény megjelenése után, azaz várhatóan jövő hét kedden-szerdán lehet arra korrekt választ adni, hogy pontosan mire is vonatkozott a módosító. 

- Ez egy katyvasz, kaotikus, amit a kormány csinál - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy többször volt más kísérlet hasonlóra, elég csak a végkielégítésekre vonatkozó 98%-os különadóra gondolni, amit először szintén meg akartak szüntetni, majd - a társadalmi nyomás hatására - elálltak a tervtől.

A politikus elmondta azt is, véleménye szerint abnormális, ami történik, azaz, hogy a kormány azoknak segít, akiknek nem kellene, ahol meg nagyobb lenne a szükség, ott kevesebb jut.

• munka törvénykönyve
• kormány
• fizetés
• belföld
• szijjártó péter
• Terasz