Január 1-től nem igényelhető a szociális segély

Az elmúlt egy hónapban a brit miniszterelnök, David Cameron és kormánya igencsak elbizonytalanodott a külföldi bevándorlók, főleg a bolgár és a román állampolgárok munkavállalásával kapcsolatban.

Szerinte az Európai Unió bővítését követően, tehát 2004 után hiba volt nem alkalmazni az átmeneti bevándorlási korlátozásokat. A miniszterelnök szavait a lengyel kormányfőhöz, Donald Tuskhoz intézte a brit-lengyel diplomáciai tárgyalások egyikén január elején. 

Mik a problémák?

A kelet-európaiak tömeges bevándorlása már évek óta tartó folyamat, de úgy látszik, Cameron csak most realizálta a helyzetet. Rájött arra, hogy ez a jelenség nyomást gyakorol a helyi közösségek intézményeire, ezen kívül felül kell vizsgálni a külföldi munkavállalók számára adott szociális juttatások rendszerét.

Az egyik ilyen kezelendő probléma például azokkal a munkavállalókkal kapcsolatos, akik otthon maradt gyerekeik után a fogadó országban vesznek fel családi pótlékot. Erről a brit miniszterelnök január elején beszélt a BBC televíziónak adott interjújában. Ugyan ez az összes uniós országot érintő probléma, mégis brit-lengyel viszályként jelenik meg.

A lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy ha Nagy-Britannia megkapja a lengyel munkavállalókat, akkor miért kellene a brit adófizetők gyerekeit támogatniuk. A lengyel miniszteren kívül London az uniós bevándorlókra vonatkozó szigorításokkal kapcsolatban kisebb konfliktusba került a magyar foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal, Andor Lászlóval is.

Folyamatosan jelentik be a szigorításokat

A brit külpolitikát a legutóbbi hetekben leginkább meghatározó migrációval kapcsolatos szigorítások közül már több életbe lépett január 1-jével. Korábban az uniós országokból érkezők a nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjára igényelhettek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, amit január elejétől már nem tehetnek meg. A három hónap után is legfeljebb hat hónapig igényelhetnek ilyen jellegű támogatást.

A londoni polgármester, Boris Johnson szerint például a kelet-európai unióból érkező munkavállalóknak csak két év folyamatos ott-tartózkodás esetén szabadna teljes körű hozzáférést biztosítani a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz. Emellett szerinte a brit szociális ellátórendszer mágnesként vonzza a az EU-társállamokból érkezőket. A cél pedig nem az lenne, hogy csak az ellátórendszer kihasználása miatt telepedjenek le Nagy-Britanniában. A brit kormány úgy érzi, hogy jelenleg a semmiért nyújtanak juttatásokat a külföldi állampolgároknak.

Lakástámogatás sem jár majd

A következő szigorítási lépés pedig az lenne, hogy az új uniós álláskeresők nem igényelhetnének lakástámogatást sem azonnal. Amennyiben pedig nem munkavállalás céljából érkeznek, hanem például koldulni, akkor az állam eltávolítja őket, és egy éven keresztül nem térhetnek vissza az országba, hacsak nem tudják bizonyítani, hogy már van állásuk.

A brit kormány azokat a vállalkozókat is megbünteti majd, akik a brit minimálbér alatti fizetést adják a külföldi munkavállalóknak. A büntetés minden alulfizetett alkalmazott után 20 ezer font, tehát 7 millió forint, ami a tavaly év végi kiszabható bírság négyszerese.

Nyelvtudás

A múlt év végén a brit kormány közölte továbbá, hogy a jövőben a megfelelő angolnyelv-tudást igazolni kell ahhoz, hogy bizonyos szociális támogatásokat igénybe vehessenek a külföldi állampolgárok.

Kép forrása: MTI

• munka
• külföld
• nagy-britannia
• david cameron
• szigorítás
• Terasz