10 egészen bizarr élőlény, amiről a középkorban hitték, hogy létezik: nem csoda, hogy hidegrázást kaptak némelyiktől

A középkor embere a legfurcsább teremtményeknek is a szimbolikus jelentését kereste.

Bizarr lények a középkorból
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ma már eléggé furcsának tűnik, hogy valaha hittek abban, hogy létezik például olyan bárány, ami egy növény terméseként nő, azonban az ókorban, és még inkább a középkorban e bizarr lények létezését nem kérdőjelezték meg.

Úgy gondolták, hogy a vizek és az erdők mélyét, az ég elérhetetlen rétegeit, a barbár, távoli vidékeket varázslatos teremtmények töltik meg, akik mind valami különleges képességgel, adottsággal bírnak.

Bestiák gyűjteményei

Már a Kr. u. 2. században elkészült egy mű, a görög Physiologus, amelyben a mondavilág állatai, mesés lényei szerepeltek a hozzájuk kapcsolódó történetekkel és magyarázatokkal. A középkorban a mű hallatlan népszerűségre tett szert, a keresztény enciklopédiaírók előszeretettel merítettek a latin nyelvű kiadásokból. Bestiáriumok készültek, amelyekben a bestiákat, a legkülönfélébb élőlényeket, vadállatokat gyűjtötték össze.

Nem teljesen a fantázia szüleményei voltak ezek, de a középkor gondolkodására jellemző volt, hogy a mindennapi jelenségekben is allegorikus és szimbolikus jelentést vélt felfedezni, mivel az emberek úgy hitték, az Isten teremtette világmindenségben mindenhez valami erkölcsi tanítás, magasztosabb cél kapcsolódik. Így például a pelikánról azt tartották, hogy kicsinyeit saját mellkasát feltépve, a vérével táplálja. Ennek köszönhetően kedvelt Krisztus-szimbólum is lett. Ókori és középkori utazók, tudósok fantasztikus teremtményekről számoltak be, és a különböző félrefordítások, félreértelmezések is segítették a fantázialények kialakulását.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

(A képek közkincsek, forrásuk: Wikipédia.)

Ezt is szeretjük