Biszku Bélát börtönre ítélte a bíróság

A Fővárosi Törvényszék első fokon 5 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ügyészség a vádirat ismertetésekor azt kérte, élete végéig maradjon börtönben a 92 éves egykori belügyminiszter. A védelem teljes felmentést szeretett volna. Biszku nem élt az utolsó szó jogával.

Óriási érdeklődés mellett zajlott a tárgyalás

A perbeszédek és az ítélethirdetés napját óriási érdeklődés előzte meg. A sajtó képviselőit is csak előzetes regisztráció után engedték be a tárgyalóterembe. Az egykori belügyminiszter, mint eddig is, két idős hölgy társaságában, botjára támaszkodva érkezett meg a II. kerületi bíróságra.

Biszku Béla ellen 2013 őszén emelt vádat a Budapesti Nyomozó Ügyészség többek közt háborús bűntettek miatt. A tárgyalássorozat idén márciusban kezdődött meg. Az eljárást az is felgyorsította, hogy többnyire nyomozati iratokat tanulmányozott a bíróság, mivel élő tanúk már nem álltak rendelkezésre közel hat évtizeddel az események után.

Az ügyész többek között háborús bűntettel, aljas indokból és célból elkövetett emberölés bűntettével, életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, engedély nélküli lőszertartással és a kommunista rendszerek bűneinek tagadásával vádolta 92 esztendős exbelügyminisztert. A bizonyítási eljárás főként szakértők, történészek segítéségével zajlott, ennyi idő elteltével ugyanis más módja nem akadt az események rekonstruálásának.

Hosszú bűnlajstrom

Biszkut az 1956 utáni megtorlásokban játszott szerepéért ítélte el a bíróság. A bíróság szerint a vádlott aktívan részt vett a forradalom leverése utáni karhatalmi erők megszervezésében. A szervezet célja az volt, hogy gyors és hatásos módszerekkel intézze a megtorlásokat. Ennek keretében 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren és Salgótarjánban is tüzet nyitott a karhatalom a civil tüntetőkre. A két sortűzben összesen 49-en vesztették életüket.

Biszku bűnlajstroma itt még nem ért véget. 1957-ben Martonvásáron előállították a Magyar Tudományos Akadémia három tagját, akiket ezután súlyosan bántalmaztak a karhatalmi erők. Biszku ekkor már belügyminiszter volt, így nemcsak a parancs származhatott tőle, de az ügy eltussolásában is részt vett. Biszku lakásán 2012-ben egy házkutatás során engedély nélkül tartott lőszereket is találtak, illetve 2010-ben a Duna TV Közbeszéd című műsorában tett kijelentéseivel nyilvánosan tagadta a kommunizmus bűneit. Ezen ügyekben is eljárás indult ellene.

Bár Biszku Béla belügyminiszterségének rémtettei szerencsére távolbi emlékek, a világ más tájain, mint Szíria esetén, a fegyveres összecsapások a mindennapokat jelentik.

Biszku a tárgyalás kezdete óta meglehetősen hallgatag volt. A bíróságon is csak akkor beszélt, ha muszáj volt, minden ellene felhozott vádat szűkszavúan tagadott.

Régi ügy

Sokáig senki sem foglalkozott komolyabban Biszku felelősségével. Az említett két sortűz miatt a kilencvenes években hoztak ítéleteket, ám az egykori belügyminisztert ezek nem érintették. 2010-ben aztán a Mandiner.hu munkatársai egy dokumentumfilmben megszólaltatták az idős Biszkut, aki szerint '56-ban ellenforradalom volt, Nagy Imre pedig megérdemelte a halálbüntetést. A Bűn és büntetlenség című munkát Skrabski Fruzsina és Novák Tamás rendezte. A film óriási felháborodást keltett, és még abban az évben egy jobbikos képviselő feljelentést tett.

Az úgynevezett lex Biszkut a parlament 2011-ben fogadta el. Eszerint az emberiesség elleni bűntettek nem évülnek el, illetve olyan büntetés jár érte, mely az elkövetés idején járt volna. Ez nagyban hozzájárult, hogy ez az ítélet születhetett az ügyben. Magyar Gábor, Biszku védője többek közt emiatt politikailag motivált ügynek állította be az eljárást. 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi; archív fotók: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény - a mobilon megjelenő képen balra Kádár János, jobbra Biszku Béla látható.

• bíróság
• belföld
• ítélet
• Terasz