Élhetetlenné vált az oxigénhiány miatt a Föld egyik legszebb térsége
Példátlanul súlyossá vált az oxigénhiány a Balti-tenger partjainál az elmúlt évszázadban, ami az élővilágra is hatással van.

balti-tenger-szep
Ez is érdekelhet

London gyerekkel is felejthetetlen: így tegyük kényelmessé az utat! (x)

Legyél az idei nyár divatdiktátora! (x)

Kellemetlen, gyakori vizelési inger: mit tehetsz ellene? (x)

A nő kétszer (x) - Szeretni kell, és pont.

Kimeríti a testet a kánikula: 4 bevált tipp a gyors felfrissüléshez (x)

beauty and style

8 frizura, amihez csak egy hajsütő kell: ezerszer dúsabb és nőiesebb így a bob fazon »

Egy borotvareklám, amelyben tényleg szőrösek a nők - Ezen nem kellene meglepődnünk »

Ilyen ruhákat a mesékben sem látsz: álomszép couture kínai tervezőtől »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Ezerötszáz éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki a Balti-tenger partjainál az elmúlt évszázadban. A Balti-tengerben található a világ legnagyobb holt zónái közül több is: ezeken a területeken olyannyira oxigénhiányos a víz, hogy a legtöbb tengeri állat nem élne itt meg. Bár a tenger több része hosszú ideje szenved az oxigénhiánytól, a tengerparti területeken az elmúlt ezerötszáz évben nem volt tapasztalható ilyen mértékű oxigénhiány - állapították meg finn és német kutatók.

Eredményeiket az Európai Földtudományi Unió (EGU) Biogeosciences című tudományos lapjában mutatták be. A kutatók szerint az ember okozta szennyezés, a Balti-tengert körülvevő országokból származó trágya és szennyvíz a fő oka a régió part menti vizei oxigénhiányának. Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkentheti a halhozamot és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A klímaváltozás okozza az oxigénhiányt

Tom Jilbert, a Helsinki Egyetem kutatója szerint a 20. században a Balti-tengerbe nagy mennyiségben került emberi tápanyag, melynek hatása mai napig érezhető. Annak ellenére, hogy a legutóbbi mérések szerint csökkent az efféle szennyezőanyagok kibocsátása, az új tanulmány alapján arra a következtetésre jutott, hogy "nincs nyoma a javulásnak" a Finnország és Svédország közötti partvidéki tengeri régióban, az Archipelago-tengerben.

Ennek oka a tudósok szerint a klímaváltozás. A melegebb víz ugyanis kevésbé képes megtartani az oxigént, így a globális felmelegedés súlyosbítja az oxigénhiányt - fejtette ki Sami Jokinen, a finnországi Turkui Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. "Nem a klímaváltozás volt a nagy holt zónák kialakulásának oka, de ez a gyógyulás késleltetésének fontos tényezője" - tette hozzá.

Annak kiderítésére, hogy mi erősítheti az oxigénhiányt, és milyen szerepet játszik ebben a klímaváltozás, a kutatócsoport az Archipelago-tenger fenekéről egy négy méter hosszú üledékmagot fúrt ki, és vizsgált meg. Ennek segítségével először tudták megfigyelni, hogyan változott az oxigénszint az elmúlt 1500 évben. A partvidéki régiókban az oxigénhiány különösen súlyossá a modern korban vált - emelte ki Jilbert.

Ezer éve sem volt ilyen rossz a helyzet

A kutatócsoport megfigyelte, hogy az oxigénszint a 900-1350 közötti, az úgynevezett középkori éghajlati anomália idején is alacsony volt, de a jelenlegi oxigénhiány ahhoz képest is példátlanul súlyos mértékű. Az adatok szerint ez az oxigénhiány az 1900-as évek végén kezdődött, évtizedekkel korábban, mint azt eddig hitték, és korábban, mint a vízminőség-ellenőrzések kezdete.

A cikk az ajánló után folytatódik

A Balti-tenger földlemeze emelkedik, mióta a jégkorszak végén eltűnt róla a súlyos jég, ez az emelkedés pedig még hajlamosabbá tesz néhány part menti területet az oxigénhiányra. Az emberi tevékenységből származó szennyezőanyagok ráadásul a 20. század fordulóján tovább növelték az oxigénhiányt. Ezen szennyezőanyagok vízbe kerülésének hosszú távú hatása van, nehezebben állítható meg a szerepük a holt zónák terjedésében.

A Balti-tenger partvonalánál lévő folyók ilyen anyagokat szállítanak a tengerbe, elősegítve ezzel az algavirágzást. Amikor az algák meghalnak, lemerülnek a tengerfenékre, ott a baktériumok lebontják őket, ehhez pedig oxigént használnak fel. Ha csökken a vízbe kerülő trágya és egyéb szennyezőanyagok mennyisége, várhatóan csökken az algavirágzás mértéke, és csökken a holt zónák kiterjedése - véli Jilbert.

A holt zónában azonban a lebomló algák több foszfort bocsátanak ki, amely visszaáramlik a felszíni vízrétegekbe, ahol a cianobaktériumok növekedését támogatja. Ezek a baktériumok nitrogént vesznek fel a légkörből. "Ennek eredményeképpen ezeknek a tápanyagoknak - a foszfornak és a nitrogénnek - a mennyisége azt követően is magas marad, hogy csökkent az emberi tevékenység hatása. Ez egy önmagát fenntartó ördögi kör, megállításához évtizedekre van szükség" - fejtette ki Jilbert. A jó hír az, hogy a Balti-térségben több ország is lépéseket tett ezen anyagok kibocsátásának csökkentésére, és néhány tengerparti területen már látható fejlődés  - mondta a szakértő.

Ezt is szeretjük