Az Orbán-kormány és a Bajnai-kormány egy évének összehasonlítása

Az elmúlt két évben a válságkezelés megszorító csomagjai, valamint a gazdasági felzárkóztatás - áldozatvállalást  is megkövetelő - politikai törekvései jellemezték az országot. 

Bajnai Gordon korábban egy évre vállalta a miniszterelnöki tisztséget, hogy stabilizálja hazánk gazdasági helyzetét, melynek egyébként is gyengélkedő mutatóin a világválság tovább rontott, ezt követően pedig - a 2010-es választások eredményeképp - Orbán Viktor alakíthatott kormányt, aki elsődleges céljaként azt tűzte ki, hogy önálló lábakra állítsa Magyarországot.

Ez a terv további takarékoskodásokat vont maga után, így érdemes összehasonlítani, hogy a két kormány megszorító intézkedései milyen hatást gyakoroltak a foglalkoztatottsági, az inflációs és a GDP-adatokra.

Bajnai: Fájni fog

Bajnai Gordon nem kertelt, amikor 2009 áprilisában a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége támogatásával megalakult a kormánya: nyíltan kimondta, hogy a válságkezelő program minden családtól áldozatot követel majd, de csak így érhető el eredmény.

Íme, ami valóban fájt!

A Bajnai-kormány megszüntette a közszférában dolgozók 13. havi illetményét, de a nyugdíjasok sem jártak jobban, hiszen eltörölték 13. havi nyugdíjat, továbbá elmaradt a nyugdíjkorrekció is. A szociális rendszerben történt változtatások leginkább a családosokat érintették: a gyes és a gyed együttesen három évről két évre csökkent. Az adókat tekintve a kormány 2009-ben 20-ról 25%-ra növelte az áfát, ugyanakkor az alapvető élelmiszerek forgalmi adója 18%-ra mérséklődött.

A lakásvásárlást megnehezítette a szocpol kiradírozása a támogatási rendszerből, illetve a kölcsönhöz jutás feltételeinek szigorítása.

Elért eredmények

A Bajnai-kormány programja végül is elérte kitűzött céljai közül a legfontosabbat: Magyarország talpon maradt. Évértékelő beszédében Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy a válságot kezelték, valamint utat nyitottak a fellendüléshez.

• A forint árfolyama stabilizálódott.
• A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, vagyis a GDP 3,6%-a.
• A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak 2009-ben átlagosan 4,2%-kal emelkedtek.
• A foglalkoztatottak száma 2,5%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 10,1%-ra szökött fel.

Orbán: Mélyről indultunk el fölfelé

A második Orbán-kormány 2010 májusában kezdte meg működését. A válság mellett az ország államadósságát tekintik alapvető problémának, ezért programjuk megalkotásakor legfontosabb célkitűzésük annak radikális csökkentése volt. Évértékelő beszédében Orbán Viktor a közös áldozatvállalásra buzdította Magyarországot.

Megszorítások helyett áldozatvállalás

Az első intézkedések között szerepelt a bankadó, később a távközlési, a telekommunikációs és az energetikai szektort, valamint a kereskedelmi áruházláncokat érintő különadó bevezetése. 2010 őszétől a kormány nyugdíjpénztári átalakítást hajtott végre, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyont. 

Életbe léptették viszont az egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadót, amivel az alacsony keresetűek nem jártak túl jól. A további tervek hasonló áldozatvállalást követelnek majd, hiszen a rendvédelmi szervek korkedvezményes nyugdíját megszüntetnék, valamint a munkanélküli támogatást három hónapra csökkentenék.

Elért eredmények

Orbán Viktor évértékelő beszédében fontos eredményként említette, hogy hazánk az elmúlt egy évben visszanyerte pénzügyi mozgásterét, még úgy is, hogy levált a Nemzetközi Valutaalapról. 

• A 2010-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,2%-kal volt magasabb az előző évinél.
• Átlagosan 4,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak.
• Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege 2010-ben 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ami a GDP 3,2%-a.
• Biztatóak a Központi Statisztikai Hivatal által közölt foglalkoztatási adatok, ugyanis 18-20 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt. Viszont a munkanélküliségi ráta még mindig kiemelkedően magas, 11,2%-on áll.

Az intézkedések java ugyanakkor csak ezután jön, a Széll Kálmán-terv alapján kijelenthető, a megszorítások tekintetében a következő év lesz a döntő, az intézkedések többsége - mint például az adójóváírás megszüntetése - várhatóan ekkor lép majd életbe.

• 2009
• 2010
• politika
• kormány
• fidesz
• mszp
• orbán viktor
• bajnai gordon
• belföld
• Terasz