Az 5 legátlátszóbb kifogás az APEH szerint

Nagylelkű külföldi barát, jól sikerült menyasszonytánc, a fűtésszezonban összespórolt milliók - csak néhány azon sületlenségek közül, melyekkel az adókerülők menteni próbálták eddig a bőrüket. Bár az APEH-et nem könnyű átverni, az elmúlt években sokan próbálkoztak vele - ki több, ki kevesebb sikerrel.

Aki azonban a következő magyarázatokkal állt elő a vagyonosodási vizsgálatkor, nem sok jóra számíthatott. Íme, az öt legátlátszóbb kifogás, amivel a revizorok valaha is találkoztak, és amivel nem érdemes senkinek sem próbálkoznia.

Jól sikerült menyasszonytánc

A könnyen szerzett vagyon eredete kapcsán sokan szeretik a mai napig a lakodalmakat, azon belül is a menyasszonytáncot emlegetni. Nem árt azonban óvatosan bánni a hazugságokkal - főként akkor, ha több száz millió forintról van szó.
Egy beruházás vizsgálata során például egy magánszemély azzal szúrt szemet az ellenőröknek, hogy 70 millió forintos kölcsönnel segítette a szóban forgó befektetést. A revizorok ennek a pénznek a fedezetét kezdték el kutatni, de nem találták nyomát adófizetésnek. Az érintett arra hivatkozott, hogy külföldön, a szórakoztatóiparban dolgozott, és a lagziján szedte össze a 300 millió forintot - menyasszonytánccal.

Túlzottan szövevényes magyarázatok

Jó, ha tudod: minél kacifántosabb egy történet, annál átlátszóbb az APEH szemében. A végtelen mesével az a magánszemély sem járt jól, aki spanyolországi munkavégzésből származó megtakarításaira hivatkozott, amikor mintegy 50 millió forintot bejelentés nélkül hozott Magyarországra.
Az igencsak élénk fantáziával megáldott adókerülő állította: a valutát utcai pénzváltóknál váltotta forintra, majd a pénzt kölcsönadta egy amerikai cégnek, melyben a hitel visszafizetése után üzletrészt vásárolt.

A történetet azonban - az APEH megkeresésére - a spanyol és az amerikai adóhatóságok sem tudták alátámasztani, ezért a magyar adóhatóság nem fogadta el a vagyongyarapodás fedezetéről szóló magyarázatot.

A spórolás sem lehet elfogadható magyarázat

Ha az APEH a könnyen szerzett vagyonod iránt érdeklődik, melynek nincs nyoma az adóbevallásaidban, jobb, ha őszinte vagy. Ha mégis menteni próbálod a bőröd, legalább hihető mesével állj elő - milliós összeg esetén például nem érdemes arra hivatkozni, hogy jól takarékoskodsz.
Nem így gondolta ezt az a magánszemély, aki azzal hitegette az APEH-et, hogy a fűtésen spórolt össze több millió forintot.

Vélhetően azonban nem volt tisztában a gázáremelés mértékével, hiszen egy közel 90 millió forintos tagi kölcsön fedezetét próbálta a fenti mesével megmagyarázni az ellenőröknek. Az adókerülő állampolgár váltig állította, hogy az összeget egyszerűen úgy spórolta össze, hogy télen gáz helyett rőzsével fűtött.

A szelektív memória nem mentség

A rossz memóriádra sem tanácsos hivatkoznod, ha az APEH faggatni kezd hirtelen szerzett vagyonod kapcsán. Nem így gondolta ezt az a tagi kölcsönt nyújtó magánszemély, aki vagyonosodásának vizsgálatakor a lehető legegyszerűbbnek tűnő - egyben azonban a legátlátszóbb - kifogással lepte meg a revizorokat. Amikor ugyanis az ellenőrök arról faggatták a 300 millió forintos hitelt nyújtó állampolgárt, hogy honnan volt erre pénze, az érintett nemes egyszerűséggel azt válaszolta: ő is kölcsönkapta valakitől, de, hogy kitől, arra már nem emlékszik...

Az amerikai nagybácsi sem segít

A gazdag rokonok, ha léteznének, bizonyára nem egyszer csuklanának. A vagyonosodási vizsgálatok alkalmával ugyanis sokan hajlamosak arra, hogy azt hazudják: a szóban forgó vagyon tőlük származik - akár kölcsön, akár ajándék formájában. Csakhogy nincs olyan nagyobb összegű ajándék vagy kölcsön, melynek létezését ne kellene igazolni.

Valószínűleg nem volt ezzel tisztában az a magánszemély, aki összesen 310 millió forint tagi kölcsönt nyújtott az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásoknak, és akinél a vizsgált három évre vonatkozóan 108 millió forint adóhiányt tárt fel az APEH.

A pénzt - nyilatkozata szerint - több év alatt, befektetési céllal, kölcsönként kapta egy arab országban élő rokonától. Ezt azonban a pénz behozatalára és forintra váltására, valamint a hitelszerződésre vonatkozó megfelelő dokumentumokkal nem igazolta, így az adóhatóság a tagi kölcsön fedezetét nem adózott jövedelemként könyvelte el.

• pénz
• hazugság
• büntetés
• apeh
• Terasz