A Fidesz eltitkolná, mire megy el az adófizetők pénze?
Mi áll az új módosítás hátterében?
Ilyen gyorsan még sohasem döntöttek törvénymódosításról.

beauty and style
Top olvasott cikkek

Csak a 2013-as évben már másodszor szegeződnek a tekintetek Áder Jánosra, ugyanis rajta múlik az átláthatósági törvény véglegesítése.

A megszavazott átláthatósági korlátozást április 28-án, vasárnap nyújtották be Cser-Palkovics András és Vas Imre fideszes képiselők. Az országgyűlés már két nappal később, gyorsított és kivételes eljárással szavazta meg a törvényt. A módosítás elfogadásával csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék juthat hozzá a közpénzek felhasználásáról szóló adatokhoz.

Civil szervezetek, újságírók és az ellenzék is bírálja az április 30-án, kedden megszavazott törvénymódosítást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. Eddig ez a jog mindenkit megilletett, a civileket is beleértve. A Független Bíróságnak eddig is volt joga visszatartani bizonyos információkat, ha azt úgy ítélte meg. Egyszóval, ha a módosítás életbe lép, akkor a kormány törvényesen eltitkolhatja, mire megy el az adófizetők pénze.

A trafikmutyihoz van köze

A múlt héten a dohányárusítást korlátozó pályázatok elbírálása alapján nyilvánvalóvá vált, hogy rengeteg kisvállalkozás megy csődbe. Ezek a trafikok nem kapták meg az engedélyt, holott volt, aki akár már 20 éve ebből élt.

Helyettük sok Fidesz-közeli pályázónak megengedett lesz a dohányárusítás, többek között a Fideszből kizárt Balogh József nevelt fiának is.

Emiatt indokolttá válik az igény a trafikpályázatok kivizsgálására. Az átláthatósági törvénymódosítás értelmében viszont ettől a jogtól megfosztják a kivizsgálást indítványozó civil szervezeteket.

Ne írd alá, János! 2.0

Alapvetően a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezte, de a többi civil szervezet és az ellenzék is felszólítja Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a módosítást. Ha ez mégis megtörténik, akkor az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát fogják kérni az ügyben.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is a törvénymódosítás ellen foglalt állást, hiszen a média alapvető feladata, hogy a közérdekű adatokat megismerje, és indokolt esetben közzétegye. A korábbi évek korrupciós botrányai sem robbantak volna ki, ha ez a szabály ilyen módon érvényesült volna. Például 2012-ben az MTVA alvállalkozói szerződései, amelyek majdnem 17 milliárd forintot, 2011-ben az MFB óriáshitelei, amelyek 109 milliárdot vagy a jelenlegi nemzeti dohányboltok, amelyek 400 milliárd forintot jelentenek.

Van, aki még így is támogatja

Az természetes, hogy a fideszes politikusok támogatják a módosítást, Ángyán József és Bencsik János tartózkodó szavazatait leszámítva. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, az adatvédelmi ombudsman, Péterfalvi Attila figyelemmel fogja kísérni, hogyan néz ki a törvény a gyakorlatban, tehát egyelőre nem szeretne beleszólni az ügybe, holott ő is megakadályozhatná, hogy a törvény életbe lépjen azzal, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Az Országgyűlés május 5-én tovább tárgyalja a nemzeti dohányboltok kereskedelmi árrésének emeléséről szóló javaslatot.

Az Országgyűlés következő kétnapos ülésén egyebek mellett folytatja a nemzeti dohányboltok kereskedelmi árrésének emeléséről szóló javaslat tárgyalását, majd vita kezdődhet az állami távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő változtatásokról is.

Ezt is szeretjük