Éhínséghez vezetett a legnagyobb magyarországi aszály: újra itt a veszély?

Az ENSZ kezdeményezésére 24 éve június 17. az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja. A téma mára olyannyira aktuálissá vált, hogy a legutóbbi hírek szerint például az India középső részén tomboló hőség és vízhiány miatt falvak százait evakuálják, és az aszály legalább nyolcmillió földművest érint.

Eközben a sivatagok terjeszkedése több mint egymilliárd ember biztonságos ellátását, ezen belül is Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti, és a becslések szerint 2050-re akár 700 millió ember kényszerülhet arra, hogy elhagyja lakóhelyét a megfelelő termőterületek hiánya miatt. A Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 Nemzetközi Program- és Szövegező-bizottság elnöke, Prof. Szöllősi-Nagy András szerint még mindig kevesen vannak tisztában azzal, hogy a 21. században a víz kérdése nemzetközi szinten a legfőbb feladatok közé emelkedett.

Aszály Magyarországon

A probléma pedig mára korántsem csak távoli földrészeket érint, hanem Magyarországot is. Az eddigi legnagyobb hazai aszály több mint 150 éve 1863-ban volt, amikor az Alföld jelentős része terméketlenné vált, és nemcsak a haszonállatok pusztultak el, de az emberek között is éhínség tört ki. Szerencsére ma ez szinte elképzelhetetlen, azonban azt is látni kell, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos évek.

Míg régebben átlagosan hétévente, addig ma már háromévente lehet súlyos szárazságra számítani. Ebben szerepet játszik, hogy az elmúlt több mint száz évben a nyarak melegedtek leginkább, átlagosan 1,6 °C-kal, miközben az egyre többször csapadékbombák formájában hirtelen lezúduló eső villámárvizet okoz ahelyett, hogy a talajban hasznosulhatna.

Hányféle aszály létezik?

Amit a laikus, hétköznapi emberek egyszerűen csak aszálynak mondanak, azt a szakemberek akár hat különböző típusba is sorolhatják. A meteorológiai aszályt mindenki jól ismeri, ilyenkor egyszerűen kevés csapadék esik. Nem mindegy azonban, hogy mennyi ideig. Aszályról akkor beszélünk, ha a csapadék évi mennyisége két éven keresztül a normálérték maximumának 60%-a alatt marad.

Mezőgazdasági aszály esetén a kevés vagy egyenetlen eloszlású csapadék miatt a növények nem tudnak kellő vizet felvenni, jelentős kárt okozva ezzel a mezőgazdaságban. A nem megfelelő csapadékmennyiség miatt ma már globálisan a földterületek több mint 75%-át érinti talajromlás, ami az uniós Közös Kutatóközpont becslése szerint 2050-re akár 90%-ra is nőhet.

Légköri aszályról akkor beszélünk, amikor a levegő magas, 30 °C feletti hőmérséklete és alacsony nedvességtartalma miatt a párolgás annyira fokozódik, hogy a növényzet nem képes a párologtatást megfelelő mértékben fokozni, annak ellenére sem, hogy elegendő víz van a talajban.

A fiziológiai aszály főként kora tavasszal jellemző, amikor a talaj alacsony hőmérséklete miatt a növények gyökérzete nem képes kellő mennyiségű vizet felvenni. Hidrológiai aszály esetén a folyók, források, tavak, víztározók, talaj- és karsztvizek vízszintje, illetve vízhozama jelentős mértékben csökken. Gazdasági aszályról pedig akkor beszélünk, amikor a vízhiány akkora kárt okoz, ami már az adott térség gazdaságát, megélhetését veszélyezteti.

2019-ben is lesz Budapesti Víz Világtalálkozó

Idén ismét megrendezik a Budapesti Víz Világtalálkozót, melynek legfőbb témája a globális vízválság megelőzése, illetve, ahol ez már nem lehetséges, a hatásokhoz való alkalmazkodás elősegítése lesz. A találkozó célja, hogy a vízválság megelőzését és a következményekhez való sikeres alkalmazkodást a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz következtében előálló helyzetek mindegyikére alkalmazza, és ezzel hozzájáruljon a globális vízpolitikai folyamatok alakításához.

A konferenciát Áder János köztársasági elnök fővédnökségével október 15-17. között tartják, és az előző évekhez képest idén még nagyobb hangsúlyt kap a találkozó részeként megrendezett vízipari szakkiállítás, a BWS 2019 EXPO.

Fotók: Getty Images.

Gyönyörű tó lett a kiszáradt mederből

Egy 26 éves férfi megelégelte a döntéshozók tehetetlenségét, és a saját kezébe vette a környezeti károk helyreállítását. Kitartó munkába kezdett, hogy újraélessze a kiszáradt tavakat.

• aszály
• klímaváltozás
• környezetvédelem
• tudomány
• aszály elleni világnap
• időjárási jelenség
• vízhiány
• Terasz