Szokatlan jelenséget figyeltek meg az Antarktiszon: a tudósokat is meglepte
Bár a jég olvad, a hó sokkal több az Antarktiszon, mint kétszáz éve - és ez a globális felmelegedés miatt van.
Jelentősen, akár 10%-kal is több hó eshetett az Antarktiszon 2001 és 2010 között, mint kétszáz évvel korábban - számolt be egy új kutatás eredményeiről a BBC hírportálja. A tudósok kétszáz év déli-sarkvidéki hóeséseinek nyomait tárták fel. Eredményeik alapján 2001 és 2010 között nagyjából 272 milliárd tonnával több hó hullott évente a "fehér kontinensre", mint 1801 és 1810 között.
Ez akkora vízmennyiség, amivel Új-Zéland egész területét egy milliméter vastagon be lehetne borítani. A brit antarktiszi kutatóprogram - British Antarctic Survey, BAS - tudósai eredményeiket az Európai Földtudományi Egyesület - EGU - bécsi kongresszusán mutatták be. A munkával az antarktiszi jégolvadás tágabb összefüggéseit akarták jobban megérteni.
Kevesebb jég, több hó az Antarktiszon
"Sok figyelmet kapott, hogy a nagy gleccserek, mint a pine-szigeti vagy a Thwaites mennyi jeget veszítenek, azt azonban nem tudtuk pontosan, hogyan változott a hó mennyisége. Feltételeztük, hogy nagyjából változatlan maradt, ám a tanulmány ennek az ellenkezőjét mutatta ki" - magyarázta Liz Thomas, aki a kutatást prezentálta. A kontinensen gyűjtött 79 jégmintát vizsgálták meg. Ezek a fúrással kiemelt, hosszú, fagyott hengerek lényegében az évek során lehullott, összepréselődött hó emlékei.
A minta kémiai összetételét elemezve azonban nemcsak azt lehet megállapítani, melyik évben esett a hó, de azt is, hogy az adott időszakban mennyi hullott belőle. Az éveket és évszakokat egymástól elkülönítő jelzőanyagok egyike a hidrogén-peroxid. A korábbi legátfogóbb tanulmány 16 jégmintát elemzett, az új munka tehát sokkal inkább tekinthető az Antarktisz egészét reprezentáló kutatásnak.
A felmelegedés okozza
A tudósok azt találták, hogy 1800 és 2010 között a nagyobb hóesések évtizedenként hétmilliárd tonnával hizlalták az antarktiszi jégtakarót, ha azonban az 1900 és 2010 közötti periódust nézzük, évtizedenként már 14 milliárd tonna plusz havat találunk. A hótöbblet nagyobb része az Antarktiszi-félszigetre hullott, ahol jelentősen melegedett a levegő a 20. század folyamán.
Vásárolj Femina Klub bérletet!
Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől.
- Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
- Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában. 2025.02.19.
- Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.
További részletek: feminaklub.hu/
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
"Az elmélet szerint az antarktiszi levegő felmelegedésével növekszik a légköri pára mennyisége, ami több csapadékot jelent. Most éppen ez történik" - mutatott rá Thomas. Hangsúlyozta, hogy a hómennyiség növekedése nem mond ellent a gleccserolvadásnak, amit a műholdak felvételein figyelnek meg 25 éve. Anna Hogg, a Leedsi Egyetem kutatója műholdfelvételek alapján méri fel a jégmezők alakját és vastagságát. "A nagy havazások ellenére a kontinensen nagyobb a jégolvadás, mint amennyi új jég a csapadékból keletkezik" - mondta el a BBC-nek. A BAS kutatását a Climate of the Past című szaklap közölte.
Így pusztít a globális felmelegedés
A NASA fotóin lehetőség nyílik összehasonlítani a korábbi felvételeket az újakkal, aminek során egészen döbbenetes látványban lehet részed: az emberi közbenjárás és a globális felmelegedés mindenhol megtette a hatását, és néhány év alatt drasztikus változásokat produkált.
OLVASD EL EZT IS!
- tudomány
- globális felmelegedés