Alultáplált, éhező gyerekek százezrei hazánkban

A jóléti társadalom egyik pozitív következménye, hogy - legalábbis Európában - a többség csak ideig-óráig találkozik az éhség fogalmával. Annál meglepőbb, hogy ennek ellenére hazánkban is sok olyan gyermek él, aki nap mint nap korgó gyomorral indul iskolába, vagy éhesen hajtja álomra a fejét.

A folyamatos nélkülözés pedig további súlyos, egészségügyi következményekkel járhat: a rendszertelen étkezés és az alacsony tápértékű, vitaminban szegény, rossz minőségű ételek súlyos betegségek kialakulásához vezetnek.

Rántott hús soha, húsleves csak ünnepnapokon

Ha éhező gyerekekről van szó, sokan egyből afrikai gyerekekre gondolnak. Sajnos, egyáltalán nem kell messzire menni ahhoz, hogy közvetlenül szembesüljünk a problémával. Van olyan budapesti iskola, ahol azért hozták előrébb a tízórai időpontját, hogy a gyerekeknek ne korgó gyomorral kelljen az órákon ülniük. Az intézkedés hátterében az áll, hogy sok szülő éhesen ereszti útnak a csemetéjét, mert egész egyszerűen nem tud neki reggelit adni. Vidéken még nagyobb a baj: az ország keleti részét és a Dunántúlt kiemelten sújtja a probléma. Az Ormánsághoz hasonló, munkanélküliséggel sújtott térségekben szinte mindennapos jelenség, hogy a családoknak nincs mit enniük.

Azoknak a gyerekeknek, akik ilyen körülmények között nőnek fel, elsőre a tészta, a rizibizi jut eszükbe, amikor azt kérdezik tőlük, hogy mit szeretnének enni. Sokan közülük még soha nem ettek rántott húst, de a húsleves és a többi elegendő kalória- és tápanyagbevitelt biztosító étel is csak ritkán kerül az asztalra. Egy fejlődésben lévő szervezet számára különösen fontos a napi legalább 2000 kalória bevitele - sokan ennek még a töredékét sem tudják magukhoz venni.

Élvonalban az éhező gyerekek számát tekintve

Szociológusok szerint ma Magyarországon a népesség 12-13%-a, a gyerekek mintegy ötöde számít szegénynek. Az Európai Unióban használatos szegénységi küszöb alapján megállapított adatból következik, hogy hazánkban megdöbbentően magas a nyomorban élő, éhező gyermekek száma. Becslések szerint 20-25 ezren rendszeresen éheznek, és körülbelül 120 ezerre tehető az alultáplált, elégtelenül étkező gyermekek száma.

Szerencsére a nélkülöző, mélyszegénységben élő családok gyermekei a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek köszönhetően ingyen juthatnak ételhez az oktatási intézményekben. Ami nagy segítséget, gyakran magát az életet jelenti az éhes kisdiákoknak. Nem véletlen, hogy a pedagógusok és a létminimumon tengődő családok, nagycsaládok körében nagy riadalmat keltett, amikor tavaly ősszel bejelentették, hogy elvonják a költségvetésből a gyermekétkeztetésre fordított összeg kétharmadát.

Egyre súlyosabb a helyzet

A gyermekétkeztetésre fordított pénz végül nem változott, az igények azonban annál inkább. Egyre több olyan család van ugyanis, ahol eddig nem jelentett problémát a meleg étel, de a drasztikus mértékben megnövekedett munkanélküliség és a bedőlt lakáshitelek azokat is a kilátástalanság szélére sodorták, akik eddig nem találkoztak az éhezés fogalmával.

Nyáron különösen nehéz

A nehéz helyzetben az év 200 tanítási napján valóban megoldást jelenthet az ingyenes iskolai étkeztetés, de a hétvégék és a nyári szünet a nélkülöző gyermekek számára felhőtlen szabadság helyett a koplalás időszakát hozza. Bár számukra segítség lehet az önkormányzatoknál igényelhető nyári gyermekétkeztetési támogatás, ennek kerete igen szűkös. Így aztán a különböző alapítványok, civil szervezetek szerepe egyre inkább felértékelődik, akiknek adományai gyakran életmentőek - legalábbis a gyerekek egy része számára.

Ezek a szervezetek ugyanis nem tudnak mindenkit jóllakatni, legfeljebb csillapítani az éhséget. Az ügyet fentről kellene komolyabban kezelni, és a társadalomnak is nagyobb szerepet kellene vállalnia a gyermekéhezés elleni harcban. Például hagyni kétszer szedni a piciket a menzán, illetve olyanoknak is ételt adni, akik nem tudták befizetni az ebédjüket - akkor a maradéknak sem kellene a szemetesben landolnia.

• éhség
• érdekességek a világból
• Terasz