Amikor medveméretű hódok járkáltak a földön: a mai állatok gigászi őseit mutatjuk

Sok ma élő állatról tudni, hogy ősi egyedeinek mérete a maiakéinak többszöröse volt, csupán az évezredek hozadéka, hogy alkalmazkodva a környezet adottságaihoz, egyre kisebbek és kisebbek lettek, míg el nem érték az általunk ismert méretet.

Az ősidőkben hatalmasnak számító állatok közé sorolhatók a hódok, a lajhárok és a tevék is.

Medveméretű hódok

Igazán aranyos állat a hód, de ősével bizonyára senki sem találkozna össze szívesen. Az őshódok mérete változatos volt, legnagyobb egyedeiké egy mai fekete medvéével volt azonos. Ezt a hatalmas fajtát Castorides-nek nevezik. Mintegy 3 méter hosszú, illetve 136 kg volt. Mint a mai hódok is, ezek az állatok is hatalmas, evezőszerű farokkal rendelkeztek, de szakértők szerint még jobb úszók voltak a mai egyedeknél.

Akkor is, mint ma, remek mérnökök voltak. Csodálatos, megkövesedett spirálalagutakat találtak, melyeket ők hagytak hátra maguk után, és amelyeket hatalmas, banánméretű fogaikkal ástak ki. Ilyen alagutak kapcsán vicces helyzet alakult ki archeológuskörökben, amiről korábban mi is írtunk.

Hatalmas őslajhárok

A ma ismert lajhár falombok ölelésében csüngő, lustálkodásról híres állat. Ősei, a földi őslajhárok - Megatherium - viszont négy lábon közlekedtek, és elképesztő méretet öltöttek: mintegy hatméteresek lehettek, mint az fellelt fosszíliákból kiderült, tehát nagyjából akkorák, mint egy kifejlett, hím zsiráf patájától a szarva csúcsáig.

Nemcsak méretüknél és tartásuknál fogva voltak mások. Hátukon, nyakukon és vállrészükön vastagabb bőrréteg lehetett, hasonlóan a tatukhoz, ami az összecsapásokkor védte őket a sérülésektől.

Az óriáslajhárok 4500 éve élhettek a Karib-tenger partjainál. Életmódjukban voltak eltérések egymáshoz képest is. Míg egyes egyedek a szárazföldet részesítették előnyben, mások a víz alá is lemerültek - Thalassocnus -, hogy élelemhez jussanak.

Gigászi őstevék

Ma sem aprócskák, de a 100 ezer évvel ezelőtt élt szíriai tevék a 3,6 méteres magasságot is elérték, ami a mai méretük kétszerese. A szakértők másik elgondolása, hogy a szíriai tevét nem tenyésztették, hanem vadon élhetett, és barangolhatott, ebben azonban nem teljesen biztosak. 

A 2000-es évek elején talált szíriai ősteve csontjai az archeológiában átütő leletnek számítottak. Közelében emberi csontokra is leltek, ami arra mutat, hogy valószínűleg ő lehetett a teve elejtője. Nem tudni, hogyan haltak ki ezek a gigászi állatok, de szakértők azt feltételezik, valószínűleg vadászhattak rájuk, és egyszerűen elfogytak.

• állat
• érdekesség
• Terasz