Magányosan szenvednek, és hiába halnak meg: az emberiség névtelen hősei

Több mint 500 millió állatkísérletet végeznek évente.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Több mint 500 millió állatkísérletet végeznek évente.

Kutyák, macskák, emberszabásúak, egerek, patkányok, hörcsögök és nyulak, de még hosszan folytathatnánk a sort, mennyi ártatlan áldozatot követelnek évente az állatkísérletek, melyeket az esetek 70-80%-ában érzéstelenítés nélkül végeznek.

Sokan úgy tekintenek erre, mint valami szükséges rosszra, ehhez képest az állatkísérletek egyáltalán nem garantálnak sikeres végeredményt: az AFDA és a National Institutes of Health jelentése szerint 100, az állatkísérleteken megfelelt gyógyszerből átlagosan 95 megbukik az emberi teszteknél.

Idejétmúlt, felesleges, kegyetlen módszer

A Safer Medicines Trust Kutatóintézet korábbi tanulmányából kiderül, hogy a gyógyszeripari állatkísérleteknek vajmi kevés hasznát vesszük, ezért az erre fordított pénzt okosabb lenne alternatív technikák kifejlesztésre költeni.

Szembetűnő példa a módszer sikertelenségére a 2006-os, elnevezésűteszt, amikor is hiába bizonyultak sikeresnek az állatkísérletek, az emberi tesztek során rengetegen kötöttek ki az intenzív osztályon, méghozzá életveszélyes tünetekkel. Sőt, olyan tesztalanyok is akadtak, akik emiatt elvesztették lábujjaikat, ujjperceiket. 

Mi a helyzet Magyarországon és az EU-ban?

A NÉBIH információi szerint Magyarországon 2008-tól 2015-ig mintegy 60%-kal csökkent az állatkísérletek száma, illetve hazánkban az elsők közt tiltották be a kozmetikai termékek, a hadászati eszközök és egyéb élvezeti cikkek állatokon való tesztelését.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

A 2010/63/EU irányelv kimondja, hogy kísérleti és tudományos célokra csak akkor megengedett az állatok felhasználása, ha a folyamat más módszerrel nem kiváltható. Illetve a kísérletnek ilyen esetben is a lehető legkevesebb fájdalommal kell járnia. Így szól a 3R elve - replacement, reduction, refinement -, amit magyarul szokás 3CS elvnek - cserél, csökkent, csillapít - is fordítani.

2013-ban a NATO tagállamai szintén megkezdték az állatkísérletek megszüntetését egy közös egyezmény megalkotásával. Üröm az örömben, hogy a hadi kísérletek száma és kegyetlensége jóval túlmutat a kozmetika- és a gyógyszeripar tesztelésein, a hadiiparra jellemző "top secret" besorolás miatt ugyanakkor pontos adatokkal szolgálni szinte képtelenség.

Az egyezményt 28-ból 23 tagállam írta alá, így Magyarország is. Bár ehhez képest a Magyar Honvédség 2016. július 7-én táborfalvai lőtéri gyakorlatán 85 sertés életét oltotta ki sebészeti beavatkozások során. Az egyezményt Dánia, Norvégia, Kanada, Nagy-Britannia és az USA sem írta alá.

Vajon hány emberélet megmentése hozhat lelki békét?

Sajnálatos és erkölcsileg abszolút megkérdőjelezhető, hogy joga van-e a társadalomnak csupán tárgyként vagy egyszer használatos eszközként tekinteni az állatokra, és következetesen elnyomni az szabadságukhoz és életükhöz való jogot, mindezt az emberi faj felsőbbrendűségére hivatkozva.

Merthogy hiába van adatgyűjtési kötelezettség, az Egyesült Államokban a kísérleti állatok több mint 90%-a nem szerepel a hivatalos statisztikákban, mert számukra a madarak, a kétéltűek, az egerek és a halak nem számítanak állatnak.

De több olyan ország is van a világon, ahol a kísérleti célokra tenyésztett állatokat nem számítják bele az adatokba, ha végül mégsem használják fel őket. Természetesen többségükre ilyenkor is halál vár. Pedig tisztán látszik, hogy ma már nemcsak erkölcsileg, de tudományosan sem tekinthetőek megalapozottnak az állatkísérletek. 

Ezt is szeretjük