Titokban készül valamire a kormány: csak kevesen tudják, mi fog történni

Szinte minden ellenzéki párt - még parlamenten kívüliek is - tiltakozott a hét elején az állami földek eladása ellen. Az ügy példátlan módon az LMP-t, az MSZP-t, a Jobbikot és a Párbeszéd Magyarország képviselőit is egy oldalra állította, és közösen tiltakoztak. Közben a kormány hallgat, a kormánypárti képviselők legutóbb még a mezőgazdasági bizottság ülését is kihagyták a parlamentben, az előterjesztést pedig a menekültválság kellős közepén nyújtották be.

De mi is pontosan ez az elég komolynak tűnő ügy? Cikkünkkel segítünk megérteni, mit szeretne a kormány, és miért tiltakozik az ellenzék.

Az állam megszabadulna a földjeitől

Földeladás - a sajtóban leginkább csak így jelenik meg a kormány legújabb terve, melynek a lényege tényleg az, hogy megszabadulnának az állam kezében lévő földterülettől, tehát eladnák azt befektetőknek, gazdáknak. A kormány február közepéig le is tudná az ügyet, ami elképesztő tempó egy ilyen horderejű ügy véghezvitelét tekintve.

A magyar állam a kezében lévő területek - ezek közt nemcsak szántók, de halastavak és gyümölcsösök is vannak - zömét, mintegy 380 ezer hektárt értékesítene, ami közel 51 ezer földrészlet.

Ennek egy részére már a törvény elfogadása után azonnal lehetne licitálni, egy kisebb részére pedig csak később, ugyanis ezeknél csak 2016-17-ben lép életbe a haszonbérleti szerződés. Ez azért fontos, mert a törvény szerint annak, aki ma bérlő, elővásárlási joga lesz a földre, tehát jó eséllyel a bérlőkből lesznek a tulajdonosok.

Kik vehetik meg a földeket?

Az ellenzéknek azonban gyanús, hogy a kormány december és február között akarja elárverezni a földeket, ami azt jelenteni, hogy három hónap alatt több ezer árverést kellene tartani. Az is kritika tárgya, hogy az ellenzék szerint a 2010 után megkötött bérleti szerződéseket - a mostani bérlők többsége ezután kapta a földjét - politikusok rokonai, ismerősei, üzletfelei kapták meg, nem mindig azok, akik gazdálkodnak is rajta - ilyen hírekkel valóban elég sokat foglalkozott a sajtó.

A kormány igyekszik nyugtatni mindenkit, és azt emelik ki, hogy szándékuk szerint csak hároméves bérlet után járna elővásárlási jog, és egy ember maximum 300 hektárt vehet, és csak akkor, ha a közelben él. Az ellenzéki kritikák szerint azonban ezek félrevezetőek, mert a földtörvény szerint az számít helyinek, aki 20 kilométeren belül él, és azt sem zárja ki a törvény, hogy egy vásárló rokona is vegyen 300 hektárt, így egy család akár ezer hektárnál is több földet vásárolhat a lakóhelye körüli 20 kilométeres körben.

300 milliárd forint folyhat be az államkasszába

A kormánynál egyébként arra számítanak, hogy az árverések után 300 milliárd forinttal gazdagodik az állam. A kritikusok szerint azonban nemcsak maga a privatizáció aggasztó, de az is, hogy a vevők felé nem támasztottak feltételeket. Nem határoztak meg például számukra semmit az élelmiszer-termeléshez kapcsolódóan, tehát gyakorlatilag bármit csinálhatnak a földekkel, nem is lesz kötelező megművelni azokat.

Fotó: MTI/Marjai János.

• belföld
• kormány
• mszp
• lmp
• tüntetés
• föld
• mezőgazdaság
• Terasz