A világ első világítótornya monumentális látványt nyújtott az ókorban: 1600 évig használták a lenyűgöző építményt
Alexandria világítótornya alapján készült a világ összes későbbi világítótornya.
FeminaShop
Látogass el a
Femina Shopba!
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az ember azt gondolná, hogy a világítótornyok az utóbbi évszázadok vívmányai, azonban ennél jóval régebbiek: történetük még az ókorba nyúlik vissza.
A világ első ilyen épületét, mely alapján az összes többi, valaha volt világítótornyot megépítették, i. e. 280-247 között húzták fel a Ptolemaida-dinasztia első és második uralkodójának regnálása idején. Szinte hihetetlen, de a tornyot mintegy 1600 esztendőn át használták.
Az első világítótorony
Alexandria fárosza az ókori világ hét csodájának egyike volt, és köztük is az egyik legtovább fennmaradt. Évszázadokon át ez a torony volt a világ legmagasabb emberi kéz alkotta épülete.
Alexandria fárosza.
Fotó: wikipedia.org/Hermann Thiersch, 1909.
A körülbelül 103-118 méter magas, 30 méteres talapzaton álló világítótorony - görögül pharos, azaz fárosz -, Pharos szigetéről kapta a nevét. I. e. 332-ben III. Alexandrosz, más névenNagy Sándor e szigettel szemközt alapította meg Alexandriát a Nílus deltájának nyugati csücskénél. Idővel egy 1200 méteres mólóval kötötték össze a kettőt, melyet Heptastadionnak neveztek el.
A világítótorony építéséről Nagy Sándor halála után döntött az első Ptolemaida-dinasztiába tartozó uralkodó, Ptolemaiosz, felvett nevén Szótér, vagyis megváltó. A munkálatokat csak az ő halála után, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó uralkodása idején fejezték be.
Érzelmek logikája - Hogyan vannak jelen az érzelmek a logikus gondolkodásban?
A Femina Klub novemberi vendége Dr. Mérő László matematikus, pszichológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya az érzelmek és az elme bonyolult viszonyáról beszélget. Körbejárjuk, mit jelent valójában az érzelmi intelligencia, megismerjük az érzelmek szerkezetét, és hogyan alkalmazhatjuk a felismeréseinket mindennapi problémáink megoldásában is.
Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2023. november 6. 18 óra
Helyszín: Thália Színház
Promóció
A gigászi tornyot gránitból és világos színűre festett mészkőből építették. Tornyába tükröt helyeztek, mely visszaverte a napsugarakat. Éjjel kemence biztosította a fényforrást, a tüzet.
Több arab feljegyzés is fennmaradt róla, közülük a legrészletesebb egy utazóé, akit Abou Haggag Youssef Ibn Mohammed el-Balawi el-Andaloussinek hívtak, és i. sz. 1166-ban látogatott el a fároszhoz. Ennek és egyéb hasonló írásoknak köszönhetően tudták korunk szakértői elkészíteni a világítótornyot ábrázoló rajzokat.
Nemcsak a leírások, de korabeli pénzérmék is mesélnek a világítótorony kinézetéről, így arról is, hogy az épület négy sarkánál egy-egy Triton-szobor - a tenger istene - állt, csúcsán pedig egy Zeusz- vagy Poszeidón-szobor kapott helyet.
2. századi alexandriai pénzérmék a világítótorony képmásával.
Földrengések sújtották
Erős szerkezete meglehetősen sokáig bírta, de a természet közbeszólt: mivel a tornyot éppen egy földrengésveszélyes terület közelében húzták fel, sorsa meg volt pecsételve.
Az első rengés 796-951 között sújtotta, a második pedig 1303 és 1323 között gyengítette Alexandria fároszát. Ezt követően már erősen romos állapotba került, és nem működhetett többé.
Fotó: wikipedia.org/Roland Unger.
Maradványai 1760 évesen kapták meg a kegyelemdöfést: 1480-ban Egyiptom későbbi szultánja, Qaitbay erődöt épített köveinek felhasználásával.
A torony tengerfenékre került részeit 1968-ban fedezték fel, de csak jóval később, a kilencvenes években vizsgálták meg őket alaposabban. 1994-ben francia szakértők merültek alá a Földközi-tenger mélyén nyugvó maradványokhoz.
Hajó a piramisban
Az ókor érdekes épületei közt éllovas a gízai nagy piramis, mely nagy meglepetést tartogatott a régészeknek: egy hajót rejtett.
OLVASD EL EZT IS!
