Nem úgy semmisült meg az alexandriai könyvtár, ahogy hitték: többszöri tűzeset végzett az értékes iratokkal

Az ókorban kevés olyan gazdag kultúrájú és örökségű birodalom létezett, mint Egyiptom, nem csoda, hogy a mai napig jól ismertek a fáraók, hieroglifák és istenek történetei. A Nílus mentén kialakult civilizáció egyik központja Alexandria volt, ami a mai napig fontos város Egyiptom életében.

A város nemcsak a hatalmas világítótoronnyal vált ismertté mindenhol, hanem az ókori világ legnagyobb könyvtára, a Muszeion is fontos szellemi központ lett, ám arra a mai napig nem tudják a történészek a választ, hogyan is semmisülhetett meg a 700 ezer tekercsből álló gyűjtemény.

Az ókori világ legjelentősebb könyvtára volt

Alexandriát nem más, mint a hódító Nagy Sándor alapította i. e. 331-ben, és a gyorsan növekvő város hamar a kulturális és tudományos élet központja lett. Mivel korábban a feljegyzésekkel és megfigyelésekkel teli tekercseket templomokban és kisebb könyvárakban őrizték, I. Ptolemaiosz fáraó i. e. 3. században megalapította a Muszeiont. Az elnevezés szerint ez a hely a múzsák szentélye volt, amelyet az athéni Arisztotelész Líceumának mintájára készítettek. Itt azonban nemcsak a tekercseket gyűjtötték, hanem egy idő után a tudósok székhelyévé is vált, egyes források szerint volt, hogy egy időben akár százan is dolgoztak itt teljes munkaidőben. A kutatásokat nagyban segítette, hogy volt botanikus kert, valamint számos állatot is megfigyelhettek, így a dokumentumfordítás, másolás, írás mellett rengeteg új és hasznos feljegyzéssel is bővült az ókori világ tudományos közege.

Az Asszíriából, Görögországból, Perzsiából, Egyiptomból, Indiából származó feljegyzések száma egyre csak gyarapodott az alapító fia, II. Ptolemaiosz uralkodása idején, aki szintén nagy hangsúlyt fektetett a korábban papiruszból, majd később pergamenből készült tekercsek létrehozására és gyűjtésére. Ebben az időszakban az alexandriai könyvtár gyűjteménye elérte a 400 ezer darabot, de a város nagy könyvtára, a Serapeian is közel kétszázezres kollekcióval büszkélkedhetett, így nem véletlenül lett a település minden tudós és kutató leghőbb vágya. Amikor a római hadvezér, Marcus Antonius és az egyiptomiak utolsó fáraója, Kleopátra házasságot kötöttek, a Muszeion gyűjteménye további 200 ezer tekerccsel bővült, amit a férfi ajándékozott a könyvtárnak.

A könyvtárban dolgozó tudósokat maga az uralkodó nevezte ki. Adómentesek voltak, ingyen szállásolták és etették őket, és fizetésben részesültek. Akkoriban mindenféle tudományos területen dolgoztak: matematikában, állattanban, botanikában, fizikában, csillagászatban és orvostudományban. A legfontosabb területük azonban a filológia, vagyis az irodalom és nyelvtan tudománya volt. Feladatuk közé tartoztak az akkori világirodalom megismerése és szisztematikus rendszerezése. Ugyanazon szöveg sok változata miatt először az eredeti szöveget kellett rekonstruálni, kritikusan összehasonlítva a kéziratokat. Ezzel számos szerző megbízható publikációkat hozott létre, gyakran tudományos kommentárokkal.

Mi vezetett a pusztulásához?

Az ókor legfontosabb szellemi helyszíne sajnos nem maradt fenn az utókornak, számos olyan eseménnyel lehet kapcsolatba hozni, amik elvezettek a pusztulásához, ám ezek csak feltételezések, hiszen kevés valós tárgyi emlék maradt fenn az esettel kapcsolatban. Az első személy, akit a könyvtár megsemmisítéséért vádoltak, nem más, mint maga Julius Caesar. I. e. 48-ban Caesar Pompeiust üldözte Egyiptomban, amikor egy egyiptomi flotta megállította Alexandriában. Nagy túlerőben és ellenséges területen Caesar elrendelte a kikötőben lévő hajók felgyújtását. A tűz elterjedt a városban, és egyes feltételezések szerint a könyvtár egy részét is megsemmisítette, a lángoknak 40 000-70 000 tekercs válhatott áldozatává.

A könyvtár pusztulásának második lehetséges elmélete népszerűbb, elsősorban Edward Gibbon "A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története" című kötetének köszönhetően. Amikor Aurelianus római császár 272-ben hadjáratot vezetett Egyiptomba, a könyvtár gyűjteményének is egy nagy része örökre eltűnt, egyes feltételezések szerint a tekercseket valamikor a negyedik század folyamán Konstantinápolyba vitték az új főváros díszítésére. Ezt követően is nehéz időket élt át az alexandriai könyvtár, hiszen 296–97-ben Diocletianus ostroma alatt ismét megsérült.

A végső döfés a feljegyzések szerint I. Omár kalifa nevéhez köthető, amikor 640–642 között Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Egyiptomot. A vallási vezető olyan indokkal ostromolta a könyvtárat, miszerint „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”. A tekercsek elégetése így is hat hónapig tartott - legalábbis egy háromszáz évvel későbbi feljegyzés szerint. Bár a történészek a mai napig nem kaptak választ arra, valójában hogyan is pusztult el a múlt legjelentősebb könyvtára, annyi biztos, hogy az ókor szinte összes titkát megismerhettük volna, ha nem alakulnak ilyen balszerencsésen az események.

Hogy nézett ki valójában Kleopátra, és mi igaz a köré szőtt legendákból? 5 érdekes tény az életéről

Kleopátra csupa misztikum: külseje és a róla szóló történetek erős, drámai és titokzatos nőként festik le az ember képzeletében.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• történelem
• ókor
• ókori egyiptom
• alexandria
• könyvtár
• Terasz