Ahol halottakhoz adják a lányokat

A férjem ideális partner. Nem fordul meg más nők után, a megcsalás eszébe sem jut. Válásra még sosem gondolt, nem jár kocsmába, és nincsenek késdobáló veszekedéseink. Hitvesemnek egyetlen apró hibája van: nem él.

Ilyen és ehhez hasonló diskurzusokat az ősi Kínában folytathattak az asszonyok. Ott élt ugyanis - illetve él ma is - a kísértetházasság hagyománya, mely a halottak és élők közötti frigy változatos formáit foglalta magában: élő nő és halott férfi, halott nő és élő férfi, de akár két halott is törvényes házasságot köthetett, ha a család érdeke úgy kívánta.

Ha a szingliség ciki

A kísértetházasság kialakulásának eredetét homály fedi. Bár a tradíció számos országban gyökeret vert, leghíresebb gyakorló állama Kína volt, ahol a lakosok a társadalmi elvárások miatt számos okot találtak a halottakkal való házasodásra.

Például, amikor két család elrendezett egy leendő házasságot, és a vőlegény váratlanul elhunyt, helytelen lett volna egy kis kellemetlenség miatt lemondani az esküvőt, így kísértetházasság helyettesítette az igazit, ugyanazokat az előnyöket biztosítva a menyecskének.

Az ifjú asszony férje családjához költözött, részt vett a temetésen, gyászolta elhunyt férjét, és - elméletben - egy életen át hűséges volt hozzá. A kísértetházasságot az a szociális nyomás is táplálta, hogy egy kínai nőnek mindenképpen férjhez kellett mennie.

Ha egy leány még házasságkötés előtt elhunyt, a morbid szokás biztosította, hogy ne maradjon szégyenben halála után sem. Ha pedig életben maradt, de nem akadt kérője, a kísértetházasság akkor is kapóra jött, hiszen egy halott férj még mindig jobb volt, mint a család szégyenfoltjaként pártában maradni.

Miért „vállalta” az erősebb nem a kísértetházasságot?

Azok a férfiak, akik nőtlenként hunytak el, szintén kísértetházasságban nyerték el párjukat élő, illetve halott formában, így a túlvilági vőlegény továbbadhatta családja nevét. Az elhunyt felesége adoptált egy fiút hitvese családjából - illetve, ha ő is halott volt, egy jó szándékú nagymama segédkezett -, így egy kis csalással ugyan, de fennmaradt a vérvonal.

Egy másik szokás is táplálta a halottal való házasodást: az idősebb fiútestvérnek mindig a fiatalabb előtt kellett nősülnie, ám amennyiben korán meghalt, a praktikus kísértetmenyegző oldott meg mindent, feljogosítva az ifjabb testvért a törvényes frigyre a hagyomány megsértése nélkül.

Amikor két halott egymásra talál

A kísértetházasságok jelentős hányadát tették ki azok a frigyek, melyeket már mindkét fél csak a mennyországban ünnepelhetett. Olykor a szellemek a túlvilágról üzentek az élőknek, hogy szerelmüket törvényessé tegyék. Természetesen ezek a plátói fellángolások két család érdekeit is szolgálták, a vőlegényét és a menyasszonyét egyaránt.

A ceremónia

A kísértetházasságokat változatos lakodalmak követték, többnyire a valódi menyegzőkhöz hasonló ünneplések. A halott szereplőket egy-egy képmás helyettesítette, illetve valaki, aki beszélt a nevükben, és kimondta helyettük a bűvös igent. A hozomány ugyanolyan jelentős volt, mint egy élő házasság esetén. Ha a nászéjszakának nem is, az ajándékoknak örülhetett az ifjú pár élő tagja. A kísértetházasságok hagyománya napjainkban sem szűnt meg, Kína egyes területein is gyakorolják, emellett Indiában és Szudánban is találkozni vele.

• házasság
• bizarr
• történelem
• hagyomány
• kína
• Terasz