Itthon nem foglalkoztak vele, Amerikában híres és gazdag lett

Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin Nobel-díjas felfedezője, Bíró László, a golyóstoll kiötlője és Neumann János, a matematika világhírű tudora mellett számos olyan magyar tudós létezik, aki annak ellenére, hogy Magyarországon született, a legnagyobb sikereket külföldön vívta ki magának.

A külföldi állások nemcsak anyagi szempontból csábítják el hazánktól a kutatókat és tudósokat, hanem szakmailag is nagyobb kihívás és fényesebb karrier várja őket.

A néhány hónapos tanulmányútnak vagy szakmai gyakorlatnak gyakran letelepedés lesz a vége. A következő négy magyar története is hasonló: bár a szívükben magyarok, tudásukat külföldön kamatoztatták.

John Lukacs, avagy Lukács János történész és író

A jelenleg Philadelphia mellett, Phoenixville-ben élő történész-író, John Lukács idén januárban töltötte be 93. életévét. Az Amerikában és Magyarországon egyaránt elismert professzor nyugdíjba vonulásáig a Chestnut Hill College tanára volt, és számtalan egyetemen, többek között a Yale-en és a Harvard-on is adott órákat. Ki hinné, hogy a híres történész 1924-ben éppen hazánkban, méghozzá a fővárosban született? Pedig így van, Lukács János csak 1946-ban emigrált az Egyesült Államokba, és ott fogott bele a karrierépítésbe.

John Lukácsot számos könyv szerzője, melyek nagy részét több nyelvre, így magyarra is lefordították. Sokan mondják róla, hogy, bár történész, nagyszerű írói vénával lett megáldva.

Karakteres véleményét politikáról, történelemről, Magyarországról és Amerikáról határozottan vállalja, egy pillanatig sem rejti véka alá, és szívesen emlékezik szülővárosára – olykor haza is látogat előadásokat tartani.

Charles Simonyi, avagy Simonyi Károly szoftverfejlesztő és űrturista

Kevesen tudják, hogy az 1948-ban, Budapesten született Charles Simonyi a világ legnagyobb szoftvercégének, a Microsoftnak volt vezető tervezője a 80-as évek eleje óta. Többek között az ő nevéhez fűződik a Windows, a Word for Windows és az Excel programok tervezése és fejlesztése.

Charles Simonyi 1966-ban hagyta el szülőföldjét, és Dániába ment, ahol építgetni kezdte karrierjét. 1968-ban költözött az Egyesült Államokba, egyetemre járt, dolgozott, majd amikor lediplomázott, Bill Gates munkát ajánlott számára a Microsoftnál. Itt az évek során vezető szoftverfejlesztő lett, majd 2002-ben megalapította saját cégét, az Intentional Software Companyt.

Pavlics Ferenc, a holdjáró jármű tervezője

1928-ban született Balozsameggyesen - ma Meggyeskovácsi - az a Pavlics Ferenc, akinek bár nem túl gyakran hallani a nevét, valójában büszkén emlegetik híres honfitársaink között: ő tervezte ugyanis azt a járművet, amely 1971-ben a Hold felszínét kutatta.
Az egyetemet még itthon végezte el, majd 1956-ban hagyta el az országot, és egy évvel később már a General Motors kutatórészlegén dolgozott Detroitban. Később áthelyezték Santa Barbarába, ahol a világ első Földön kívüli járművének fejlesztésén dolgozott.

Munkájáért 1971-ben NASA-díjat kapott, de Magyarországon is számos elismeréssel méltatták már munkásságát: aranydiplomát kapott a Műegyetemtől, illetve a Magyar Köztársasági Érdemérem Középkeresztjét is kiérdemelte 2008-ban. Bár a köztudatban kevésbé él a neve, Pavlics Ferenc a szakma elismerését joggal tudhatja magáénak.

George Andrew Olah, avagy Oláh György Nobel-díjas kémikus

1927-ben látta meg a napvilágot a magyar fővárosban Oláh György, akiről akkor még nem lehetett tudni, hogy 1994-ben kémiai Nobel-díjat kap a karbokationok kutatásában végzett úttörő munkájáért, és az Amerikai Egyesült Államokban fut be fényes karriert. Oláh György 1956-ban, a forradalom után hagyta el Magyarországot családjával együtt, és először Londonban, majd Kanadában telepedett le.

1965-től Amerikában dolgozott, tanított Clevelandben az egyetemen, mindeközben pedig szakadatlanul kutatott. 1977-ben költözött Kaliforniába, ahol jelenleg feleségével és két fiával él.

Oláh György mind a mai napig jó kapcsolatot ápol a magyar kémiai élet jeles kutatóival, és több hazai elismerésben is részesült: 2001-ben megkapta a Corvin-láncot kiemelkedő tudományos munkájáért, 2002-ben pedig a Bolyai-díjat.

• tudomány
• kutatások
• külföld
• hírnév
• történelem
• Terasz