3 meglepő tévhit az emberi agyról

Az emberi agy az egyik legbonyolultabb ismert műszer. Az anyagcsere szempontjából nagyon drága működtetni, mert rengeteg energiára van szüksége.

Noha csak az ember teljes testsúlyának 2%-át teszi ki, a szervezet vérellátásának és energiájának a 20%-át használja fel.

Az aggyal kapcsolatban számtalan tény és tévhit él a köztudatban, amelyeket nem árt tisztába tenni. Íme, három tévhit, melyhez a többség a leginkább ragaszkodik.

Agyunknak csupán 10%-át használjuk

Ez a népszerű, Albert Einsteinnek tulajdonított mondat nem helyes, ennek ellenére felettébb közkedvelt. Igaz ugyan, hogy létezik néhány olyan része az agynak, melynek jelentőségét még nem ismerjük, ám ez nem jelenti azt, hogy ne használnánk ezeket.
Dale Carnegie 1936-os könyvében tévesen azt állítja, hogy, ha csak egy kicsivel jobban megdolgoztatod az agyad, hatalmas mértékben javíthatsz az életeden. Mindenféle neurológiai bizonyíték nélkül merészen azt állította: a legtöbb ember az agykapacitásának csupán 15%-át használja.

Az igazság az, hogy az agy körülbelül 100 milliárd idegsejtje több mint 10 ezer másik sejttel van összeköttetésben, és így egy óriási hálózat része, mely állandóan adatokat dolgoz fel, információkat küld és fogad.

A legendás téveszme akkor bizonyult végleg hamisnak, amikor megszülettek az új letapogató, illetve képfeldolgozó technológiák, melyek képesek megmutatni az agy anyagcseréjét. Bármely egyetlen tevékenység során - például amilyen a beszéd, az olvasás, a járás - az agynak csak egy kicsiny része működik, ám 24 óra, vagyis egy egész nap leforgása alatt a teljes agyadat megdolgoztatod.

Egy egészséges, felnőtt agy felépítése már nem változik

Kívülről nézve az agy valóban nem sokat változik az ember élete folyamán. Idővel azonban, ha vérkeringési zavarokra kerül sor, egyes részek akár össze is zsugorodhatnak.
Felnőttek esetében a szürkeállomány összességében változatlannak mondható. Ezzel ellentétben a sejtek mikrostruktúrája és az agy idegpályái folyton változnak.

Állandóan új ideg-összeköttetések képződnek - akár felnőtteknél, sőt, idősebbeknél is -, a régi, keveset használtak pedig nyugalomba vonulnak.

Képzeld el az agyadat úgy, mint egy óriási hálózatot, illetve, mint egy nagyvárosi térképet, melyen egyes utakat újra és újra megteszel, másokat csak ritkán, de olykor mindegyiken hatalmas közlekedési dugók is lezajlanak. Bizonyos emlékeknél, emlékezésnél vagy egy fontosabb érzékelésnél az egyes idegpályák nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. A gyakorlat folyamán nem csak a teljesítmény javul, hanem az azt lehetővé tevő út is. Ezért van, hogy a vakok esetében az agykéreg azon részei, amelyek a hallást, a tapintást és az ízlelést képviselik, kifejezőbbek, mint a látóknál.

A nők agya kisebb, mint a férfiaké

Az állítás ugyan igaz, de erős korrigálásra szorul. A súlyát tekintve ugyanis a női agy valóban kisebb - a férfiak agya átlagosan 15%-kal nagyobb és súlyosabb, mint a nőké. A tömeg azonban nem egyenlő az erővel, a mennyiség pedig nem egyenlő a minőséggel.

Az idő múlásával a férfiak agya gyorsabban is zsugorodik. Ezzel ellentétben a nők koponyájában az idegek sokkal jobban csomagoltak, és a két agyfélteke közötti összeköttetés is jóval erősebb. Kétségtelen, hogy a nők és férfiak agyának különbsége nem akkora, mint az azonos nemű családtagok agyának különbsége.

Eddig még nem tisztázott, hogy a női és a férfiagy közötti anatómiai különbségek veleszületettek-e, vagy esetleg a szocializáció során alakulnak ki.

Cikkünk megírásában Werner Bartens Orvosi tévhitek lexikona című könyve segített.

• agy
• tudomány
• tévhit
• szórakozás
• érdekességek a világból
• Terasz