3 hírhedt jóslat, amit senki sem hitt el, mégis valóra vált

Különféle látnokok már a történelem hajnalán is léteztek, azonban sokszor még a babonás korokban is legalább akkora érthetetlenség övezte próféciáikat, mint napjaink jövendőmondói esetében. A következő jósok szavait sem hitték el feltétel nélkül, annak ellenére, hogy azok később kísérteties módon egytől egyig beigazolódtak.

Jövendölés a francia forradalomról

1789. július 14-e, a Bastille elfoglalása a francia forradalom egyik legfontosabb pillanata volt, egyike azon eseményeknek, melyek drasztikus fordulatot eredményeztek a történelem menetében.

A véres forradalmi borzalmakat a püspök, teológus és csillagász Pierre d'Ailly - 1350 és 1420 között - már évszázadokkal a bekövetkeztük előtt megjósolta. A csillagászat alapos ismerője a tudását, mely feltárta előtte a jövendőt, rendkívül becsesnek tartotta, miközben vallásos hitét is megtartotta.

De concordia astronomiae cum theologia című művében, mely 1490-ben, halála után jelent meg, Ailly azt írja: "és most beszéljünk a nyolcadik együttállásról, mely a teremtéstől számítva 7040-ben, az özönvíztől 4758-ban, a megtestesüléstől 1639-ben fog bekövetkezni. Ezután a Szaturnusz tíz körforgásának egy kiegészítése lesz a keresztény időszámítás szerint 1789-ben. Akkor segíteni fogja a világ nagy és csodálatos változásait, melyek a törvényekre és a felekezetekre is vonatkoznak." A jóslat igen pontos, ha nem is az egyetlen: más csillagászok is leírták, hogy 1789 Párizs és Franciaország számára válságos év lesz.

Albumazar, a keresztény hitre áttért iráni csillagász azt írja a Liber de magnis conjunctionibus című művében, hogy az ég 1789-ben elősegít egy erős, a világ végéhez hasonló kavarodást. 1550-ben Richard Roussat francia pap ezt jegyezte le Livre de I'Estat et Mutation des Temps című művében: "Az Úr 1789. évében a Szaturnusz két körforgásával, ha a világ még létezik akkor, nagy, csodálatos és rendkívüli változások történnek majd ebben az egyetemes világban."

Jövendölés a pápákról

Megjósolhatta egy ír szent az összes pápaválasztást? Malakiás püspök 1094 és 1148 között élt, sokat vitatott írásaiban pedig minden egyes pápáról jósolt, egy mottóban foglalva össze az adott pápa uralkodására legjellemzőbbeket. Néhány jóslatot ugyan nehéz tárgyilagosan értelmezni, viszont másokban egyszerűnek tűnik felismerni egy bizonyos személyt.

Jövendölései 112 pápára vonatkoznak, akiket időrendben sorolt fel - saját korától számítva és néhány ellenpápát is belefoglalva. II. Celesztinnel kezdte, akit ex castro Tiberis mottóval jelölt meg, feltehetően szülőhelyére utalva, Citta di Castellóra, mely éppen a Tiberisnél található. XXIII. Jánost Pastor et nautaként mutatta be, azaz pásztor és hajós, és valóban volt egy vitorlás a bíborosi címerében. VI. Pál volt a Flos florum, azaz virág a virágok között, és címere éppen a búzavirágot mutatta.

I. János Pált a De medietate lunae mottóval jelölte, azaz egy hold fele, mellyel talán pápaságának rövid idejére utalt, mely egy holdciklus felénél szakadt meg. II. János Pál a nap gyötrelme volt, mellyel talán az egész világot megváltoztató fontos küldetésére utalt, és feltehetően nagy szenvedésére is. Előbbi a világ nemzeteinek békéjéért tett erőfeszítéseit jelentheti, utóbbi pedig az őt ért merényleteket, valamint azt, hogy idősen, legyengülten és betegen is híveit szolgálta.

A jövendölés a Petrus romanus o Petrus secundus mottóval zárul, mely sor az utolsó pápára utal. XVI. Benedek, napjaink pápája Malakiás felsorolásában az olajfa glóriájának pápája, az utolsó előtti, a 111. helyen. Utána a kereszténység vagy az egész emberiség történelmében fordulópontnak kellene bekövetkeznie.

Jövendölés 2001. szeptember 11-ről

Nostradamus, minden idők leghíresebb látnoka 1797-ig hagyta az emberiségre jóslatait. Saloni otthonában születtek meg a Centuriák, melyek híressé tették, és amelyek nagy belső szenvedés gyümölcsei. 1555-től 1568-ig több ízben is megjelentek, és szeretett fiának ajánlotta valamennyit. Nostradamus, aki az állította, hogy úgy éli meg a jövőbelátó képességét, mint büntetést, 553 jóslatot írt le négysoros versszakokban. A jövendölések a háromezredik év végéig számolnak be megtörtént és majdan bekövetkező eseményekről.

Bár Nostradamus bizonyos körökben már saját korában is nagy népszerűségnek örvendett, jóslatait a későbbiekben sokszor kétségbe vonták, és csupán okkultista badarságnak tartották. Ez a felfogás a többség esetében még ma is tartja magát, annak ellenére is, hogy a századok során több prófécia is valóra vált.

Sokan így vélekednek arról is, melyet a 2001. szeptember 11-i eseményekkel hoznak összefüggésbe. A VI. 97. számú jóslat így szól: "A nagy víz másik oldalán alászáll két nagy madár, a királynő, kinek keze tüzet tart, trónja vízből emelkedik, s látja, amint a két ördögi torony leomlik." A nagy víz az elemzők szerint az Atlanti-óceánt takarja, a két madár a két eltérített repülőt, a tüzet tartó királynő a Szabadság-szobrot, az ördögi torony pedig a World Trade Center épületeit. Ha szeretnél további rejtélyekről olvasni, kattints ide, és ismerd meg a titokzatos dogonokat!

Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: en.wikipedia.org French revolution szócikke, Saint Malachy szócikke, Thomas Gun, Pope szócikk, Megapixie.

• jóslás
• rejtélyes esetek
• érdekességek a világból
• Terasz