300-an haltak meg a tanévnyitón

A modern demokráciák korában az, ha fegyveresek élnek vissza erőfölényükkel, és ártatlan civileket ejtenek fogságba, hogy kiharcolják céljaikat, világszinten felháborodást kelt, és időről időre eszükbe juttatja az embereknek, milyen sérülékeny is az, amit civilizációnak neveznek. A következő túszdrámák a 20-21. századi történelem legsötétebb fejezetei közé tartoznak.

A beszláni túszdráma

Hét éve, 2004. szeptember 1-jén az Oroszország észak-oszétiai részén található Beszlánban ingus és csecsen fegyveresek 1100 embert, közöttük 777 gyermeket ejtettek túszul egy iskolában, pont a tanévnyitó napján.

A radikális terroristák a második csecsen háború befejezését és a haderők kivonását követelték az orosz kormánytól, amely azonban nem volt hajlandó eleget tenni kérésüknek, helyette az épületet harckocsikkal rohamozták meg, és tűzharcba bocsátkoztak, melynek során több mint 300-an haltak meg a túszok közül, közöttük 186 gyerek.

A terroristák többségét is megölték, bár egyes hírforrások szerint néhányuknak a túszoktól elvett ruhákban sikerült megmenekülniük. A túszdráma során folytatott tárgyalások és a vérengzéshez vezető kormánydöntés máig megosztja a közvéleményt, a többség úgy tartja, az átgondolatlan és nem megfelelő hozzáállás vezetett a tragédiához.

A moszkvai túszdráma

A 21. század egyik legmegrázóbb túszdrámája 2002. október 23-án, este kilenc óra körül kezdődött el, nem sokkal a Nord-Ost című, népszerű musical első felvonása után.

A Moszkvai Nagyszínházat 40-50 fegyveres csecsen lázadó foglalta el, felszólítva a színészeket, hogy hagyják abba az előadást, és üljenek le az első sorokba. A túszejtők a gyerekeket rögtön elengedték - később másokat is -, emellett megengedték, hogy a túszok felhívják családtagjaikat.

A fegyveresek összesen 850 embert ejtettek foglyul, a második csecsen háború befejezését követelve. A sikertelen tárgyalások miatt két és fél nap után az orosz fegyveres erők a színház szellőzőrendszerébe ismeretlen kémiai anyagot, egyfajta altatógázt juttattak, majd, mikor az kifejtette hatását, fizikai ostromba kezdtek. Az akció során 39 terrorista és 130 túsz vesztette életét, néhány kivételtől eltekintve a mérgező gáz miatt.

Az iráni túszdráma

Az iráni túszdráma az Amerikai Egyesült Államok és Irán közötti diplomáciai krízis eredményeként jött létre, az egykori vezető, Mohammad Reza Pahlab sah ugyanis a fundamentalista forradalom kitörése miatt Amerikába menekült, utóbbi pedig nem szolgáltatta ki a helyi bíróságoknak.

Emiatt iszlamista diákok egy csoportja megszállta a teheráni amerikai nagykövetséget, és 63 amerikait tartott fogva, valamint további hármat az iráni külügyminisztériumban. Néhányukat pár héten belül szabadon engedték, ám a többség 444 napon keresztül volt túsz - 1979. november 4. és 1981. január 20. között. 1980. április 24-én az amerikai erők megkezdték a gondosan előkészített Saskarom hadműveletet, mely azonban sikertelenül végződött, a helikopterek ugyanis meghibásodtak a szokatlan, sivatagi körülmények között.

Miután azonban az amerikai kormány megígérte, hogy nem avatkozik be az ország belügyeibe, nem tesz panaszt a hágai bíróságon, valamint Irán Amerikában befagyasztott betétjét is felszabadította, a túszokat szabadon engedték.

Képek: nidhirocks.blogspot.com; westsiderepublicans.com; khsi.wordpress.com.

• történelem
• oroszország
• tragédia
• Terasz