Ilyen lesz a nyár 2016-ban: a tudósok is kétségbeestek!

Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01% az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 is 2000 és 2014 között következik be.

2015 volt minden idők legmelegebb éve

A Scientific Reports tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány szerzői elemzéseik készítésekor még nem voltak tudatában annak, hogy az amerikai Nemzeti Oceanografiai és Légköri Hivatal - NOAA - január közepén minden idők legmelegebb évének nyilvánította a 2015-ös esztendőt az időjárási mérések alapján.

A NOAA adatait a Meteorológiai Világszervezet - WMO - is megerősítette, megállapítva, hogy az időjárási feljegyzések kezdete óta a 16 legmelegebb évből 15 a 21. században következett be.

Egy angliai meteorológiai hivatal, a Met Office korábbi jelentése szerint a helyzet nem fog javulni, sőt: 2016-ban is számíthatunk rá, hogy folyamatosan megdőlnek a hőmérsékleti rekordok.

Az ember tehet róla

"Az éghajlat természetes változékonysága önmagában nem adhat magyarázatot a globális melegrekordokra, az ember okozta globális felmelegedés azonban igen" - idézte Stefan Rahmstorfot, a tanulmányt készítő potsdami klímakutató intézet professzorát a The Guardian című brit napilap.

Rahmsorf emlékeztetett arra, hogy a melegrekordoknak jelentős hatásai voltak: korábban nem tapasztalt helyi hőhullámokat okoztak világszerte, számos emberéletet követelve és súlyosbítva szárazságot, a bozót- és erdőtüzeket.

"Elemzéseink azt mutatják, hogy a szélsőséges meleg kockázata megsokszorozódott, mivel beavatkozunk a Föld éghajlati rendszerébe" - tette hozzá.

Rahmstorf és munkatársai tanulmánya azokon a statisztikai elemzéseken alapul, amelyekben egybevetették a tényleges időjárási megfigyeléseket és az éghajlatrendszer átfogó számítógépes szimulációját. Ez lehetővé tette, hogy a klíma természetes változékonyságát jobban elkülönítsék az ember okozta klímaváltozástól.

2013-ban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete - IPCC - még azt állapította meg, hogy 95%-a a bizonyossága annak, hogy a globális felmelegedés fő oka az ember.

Nem alszanak téli álmot a medvék

Szokatlan jelenséget tapasztaltak az utóbbi hetekben az észak-kelet spanyolországi Alt Pireneu Nemzeti Park munkatársai is: egy anyamedvét és három bocsát látták élelem után kutatni a hegyekben 1800 méteres magasságban, ami azt jelzi, hogy az enyhe tél miatt nem vonultak vissza téli álmot aludni.

A szakemberek a napokban közzétettek egy videofelvételt is, amelyen jól látszik, hogy a Caramellita nevű barna medve és kölykei egy sziklás hegyoldalon kapaszkodnak felfelé, majd elérve a bokrokat falatozni kezdenek a földre hullott termésből.

"Ez igazán különleges helyzet, amelyet még sosem tapasztaltunk a Pireneusokban" - nyilatkozta Santiago Palazón biológus, a katalán kormány állatvédelmi felelőse több spanyol sajtóorgánumnak is.  A szakember elmondta, hogy általában november végén a medvék barlangokba húzódnak, és április elejéig ki sem dugják az orrukat. Időnként előfordul, hogy a hímek közül néhányan hamarabb ébrednek a téli álomból, mint a többség. A nőstényekre azonban ez nem jellemző - jegyezte meg.

A medvék nem a hideg, hanem az élelemhiány miatt alusszák át a telet, de az ilyenkor szokásos hőmérsékletnél most 5-6 fokkal melegebb van, és ahol a medvecsaládot látták, csak foltokban található hó, míg máskor egy méter magas hóréteg fedi a sziklákat. Vagyis azért vannak ébren, mert könnyen találnak táplálékot - magyarázta a jelenséget a biológus, aki úgy véli, hogy ha havazni kezd, a barna medvék is elvonulnak téli álmot aludni.

• tudomány és technika
• nyár
• globális felmelegedés
• időjárás
• meteorológia
• előrejelzés
• Terasz