5 veszélyes téli bőrprobléma

Téli bőrgondok

A téli időjárás mind az alacsonyabb hőmérséklet, mind a nedves környezet miatt veszélyeztetheti, terhelheti a bőrt.

A pernio, azaz fagydaganat a kézen, lábon, orron, illetve a rosszabb keringésű bőrterületeken - lábszár, térd - alakulhat ki lividvörös, vizenyős duzzanat formájában, melyet kínzó viszketés, égés vagy fájdalom kísér.

Időnként hólyagos gyulladással jár, de általában egy-két hét alatt spontán is gyógyul. Mivel kiújulásra hajlamos, különösen a tél végi, tavasz eleji időjárás kedvez e kórkép ismétlődésének, az adott bőrterületen a nyirokkeringés is sérülhet, és emiatt a kötőszövet megkeményedhet.

Nagyon fontos, hogy nedves hidegben, akár fagypont feletti hőmérséklet esetén is kényelmes, meleg lábbelit, kesztyűt, vastag harisnyát, nadrágot viselj. Ez különösen vonatkozik azokra, akiknek keringési - szívbetegség, érszűkület, visszeresség, cukorbetegség - vagy haematológiai problémáik vannak, mivel ezen állapotok fokozzák a fagydaganatra való hajlamot.

Magának a fagyásnak a lényege, hogy a megfagyott vízkristályok átszúrják a sejthártyát, és a mélységtől függően felületes gyulladás, hólyagosodás vagy szövetelhalás keletkezik.

A fagydaganatok kiújulásának megelőzésében a megfelelő öltözködés mellett segíthet az úgynevezett hideg-meleg váltófürdő és fagykenőcs használata is.

• A téli sítúrákhoz nemcsak a hideg levegő ellen kell védeni a bőrt, hanem az erős napsugárzástól is.

• A hideg, nedves levegő elsősorban a rosszabb vérkeringésű bőrterületeket veszélyezteti - többek között a lábat.

A hideg víz vagy levegő hatására arra hajlamos egyéneken csalánkiütés, vizenyő léphet fel, megduzzadhat az ajak és a garat nyálkahártyája is. Egy idő után magától is megszűnhet. Nem így a ritka, családi, öröklődő változata, melyben már a hűvös levegő is lázat, csalánkiütést, fagydaganatot, ízületi fájdalmat okoz.
Nemcsak a hideg levegő okozhat kellemetlenségeket a téli időszakban, hanem a napsütés is. Sokan élvezik a téli sportok közül a síelés örömeit. A friss, tiszta levegő, a mozgás nagyon egészséges, de a magaslati helyeken a szikrázó, a hóról szóródó napsugarak égési sérüléseket is okozhatnak, és az alsó-felső ajkat szinte elborító herpeszes kiütéseket provokálhatnak. A nap ultraviola sugarainak hatásai ugyanúgy összeadódnak, mint a röntgen- vagy más ionizáló sugarak által kiváltott reakciók.

Az akut napégések késői következményeként világos bőrűeken már 40-50 év felett megjelenhetnek az úgynevezett napfénykeratózisok az arcon, kézhátakon, alkarokon. Ezek a halványvörös, száraz-érdes tapintású, középen sárgás-pikkelyes képletek azért jelentősek, mert 25 százalékban helyi bőrdaganat fejlődhet ki az alapjukból. Természetesen időben kezelve a folyamat megállítható, illetve sebészileg eltávolítható, mégis leghatékonyabb megoldásuk a megelőzés lenne. Ezért ajánlott, hogy a sílécek, síszemüveg, ruha mellé magas, 30 fényvédő faktoros krémet is a csomagba tenni, ha síelni vagy túrázni mentek.

• bőrápolás
• bőr
• tél
• testápolás
• Szépség és divat