Csupaszra tépett szemöldök, fehérített bőr: így változott az eszményi nő képe a századok során

A külsőnkkel - alakunkkal, arcunkkal vagy bőrünkkel - való foglalkozás mindig is fontos szerepet játszott az emberiség történelmében, ám a korokkal a szépség definíciója és az ahhoz kapcsolódó szokások is változtak.

Női eszménykép változása a történelem során
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Retikül
Ez is érdekelhet
Sóbors
Top olvasott cikkek

A cikket a NIVEA támogatta.

Manapság mindenki saját fiatalsága megőrzéséért küzd. Az átlagéletkor kitolódása nemcsak azt jelenti, hogy egyre hosszabb ideig élünk, hanem azt is, hogy szeretnénk a lehető legtovább megőrizni testünk frissességét, bőrünk üdeségét. Azonban az öregedés jeleinek elfedése már az ókorban is fontos szempont volt, a görög nők például nemcsak az ősz hajszálaikat festették, de az arcukon megjelenő ráncokat is igyekeztek leplezni.

A sminknek a szépség megőrzésén túl sok esetben egészen más funkciója is volt. A kozmetika bölcsőjeként emlegetett Egyiptomban a különböző kencék, olajok, főzetek használata része volt egy magas kaszthoz tartozó nő rutinjának.

Gondoljunk csak Kleopátra tejfürdőjére, amit előszeretettel használt, hogy bőre fiatal maradjon.

A szemek kifestése nőknél és férfiaknál egyaránt szokás volt, és nemcsak olyan mindennapi kellemetlenségektől védte viselőjét, mint például a túl erős napsütés, de a gonosz befolyása ellen is hatásosnak tartották.

Az ideális szépség nemcsak korszakonként, de kultúránként is változik 

Ahogyan a görögök, úgy a kínaiak is az alacsonyabb kasztokkal azonosították a sötétebb bőrt (lévén akkortájt a barnulás a sok, kültéren, fizikai munkával töltött időt jelezte), ezért a nők különböző módszerekkel igyekeztek világosítani arcuk árnyalatán.

Amíg azonban az ókori görögöknél például a telt alkat hódított, addig Egyiptomban a karcsú forma és a szimmetrikus arc volt népszerű. Kínában, a Han-dinasztia uralkodása alatt a nagy szemek, a vékony derék, a kis lábak és a porcelánbőr számított eszményinek.

Hajtépés, mint szépségápolási praktika?

Ha egy középkori vagy reneszánsz nő a haját tépte, nem biztos, hogy idegességében tette, nagyobb valószínűséggel szándékosan szőrtelenített. Az arcon és a fej egy részén a szőreltávolítás ugyanis bevett szokás volt, beleértve a szemöldököt és a hajszálakat egy bizonyos sávban. A korban eszményi nő ártatlanságot sugárzott, az ezt megtestesítő külső eléréséhez a bőrt fehéríteni, a hajat világosítani kellett, hogy elérjék az áhított szőkeséget. Az akkori szépségideál formálására az is hatással lehetett, hogy I. Erzsébet királynő az arcfehérítésre használt púdertől ólommérgezést kapott, aminek egyik mellékhatásaként jelentősen kihullott a haja.

Tanulmányrajz, 1902
Tanulmányrajz, 1902
Fotó: Charles Dana Gibson/Wikipedia

I. Erzsébet története is mutatja, hogy a nők mekkora áldozatot hoztak azért, hogy megfeleljenek az uralkodó szépségkultusznak. Persze, az ólom mellékhatásait ekkor még nem teljesen ismerték, egészen az 1800-as évek második feléig kellett várni ahhoz, hogy kozmetikai célú használatát felülvizsgálják. De számos más szerről is később derült csak ki, hogy veszélyes: ilyen volt például a higany, amit a bőr világosítására alkalmaztak.

A reneszánsz nők bőrápolási technikái nagyjából megegyeztek a korábbi évtizedek szokásaival. Az arctisztítás elengedhetetlen összetevője volt a méz, amit gyakran gyógynövényekkel vegyítettek. Nem sokkal később elterjedt a szaunahasználat, mint a méregtelenítés egyik remek formája.

Az 1800-as években még mindig a fehér bőr számított eszményinek. A kor divatját követő nők az 1900-as évek elejére Charles Dana Gibson megrajzolt és homokóraalakjukkal szépségideállá vált Gibson lányaira akartak hasonlítani.

Szépségkultusz a világháborúk idején

A húszas évekre a szépségkultusz nagy változáson ment át a századforduló trendjeihez képest, az átalakulásban pedig jelentős szerepe volt az I. világháborúnak. A nők átvették a fronton harcoló férfiak helyét a munkában, az Egyesült Államokban szavazati jogot kaptak, és olyan feladatokat végeztek, amiket korábban sosem. A „flapper” lányokra a fiús alkat volt jellemző, kis mellek, rövid szoknya, laza vonalak és bobfrizura.

Ismeretlen nők, 1923
Ismeretlen nők, 1923
Fotó: Wikipedia

A szépségápolás is az élénkséget és a „flapperek” fiatalos lendületét sugározta. A sminktermékek mindenki számára elérhetővé váltak, a nők pedig előszeretettel festették ki magukat a legújabb trendek szerint. Divat lett a feketére sminkelt szem és a megrajzolt száj.

A korábbi korok trendjeit felülírva, a húszas évek vége felé népszerűvé vált az egészséges, szabad levegőn edződött, enyhén napbarnított bőr. A harmincas években megjelent az első barnító termék és a púderekből sötétebb árnyalatok is elérhetővé váltak.

A második világháború alatt a szépségideált már az elérhetetlenséget sugárzó színésznőkről formált pin-up lányok testesítették meg. A színek domináltak mind a ruhákban, mind a sminkhasználatban, miközben olyan hírességek alakították a divatot, mint Rita Hayworth, Elizabeth Taylor vagy Marilyn Monroe.

Az arcápolás terén az ötvenes évek mottója a „tartsd tisztán” volt. A napi rutin részévé vált az arctisztítás, amit különböző krémekkel és szappannal végeztek, beleértve a nyak és a fül alapos megmosását is.

A hatvanas évekkel megérkezett a többlépéses bőrápolás, ugyanakkor megjelentek a korai lézeres kezelések is, amelyekkel bőrhibákat és pigmentfoltokat kezeltek. A tudósok felismerték a nap bőrkárosító hatását, ezzel egy időben pedig az igény is megnőtt a napvédőkre.

Magyarországon a Rákosi-korszak puritán mentalitása a szépségápolásra, mint a jóllét egyik megnyilvánulására tekintett, ám a kádári konszolidációval megfizethető luxussá vált. Amíg a korábbi évek a tisztálkodási szokások reformjáról szóltak, addig a hatvanas években a nők valódi szépségápolási tanácsokat kaptak kézhez. Népszerűek voltak a termékbemutatók, és divat lett a zöldség- és gyümölcspakolások használata is.

Újra a természetes a divat

A 70-es 80-as évekkel visszatért a természetes bőrápolás divatja, fontos szempont lett az állatkísérletektől mentes, natúrkozmetikumok használata. Ezzel egy időben beköszöntött a szupermodellek kora: Cindy Crawford, Naomi Campbell, Christy Turlington vagy Linda Evangelista nemcsak modellek, de hatalmas sztárok lettek, akik természetesen gyönyörű bőrükkel, karcsú alkatukkal és szimmetrikus arcukkal megtestesítették az időszak – egészségesebb - szépségideálját.

A kilencvenes évekre a bőrápolás részévé vált a fényvédők használata, az egészséges, fiatal bőr megőrzése mellett azonban a kétezres években megjelent a nullás méret trendje, amely jó néhány negatív példát hozott a kifutókra, és csak idővel sikerült kontrollálni, elhagyni ezt a káros ideált.

Bár évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy a szépségideál sokszínűbb legyen, de ma, a közösségi média és az influenszerek korában diverzebb, mint valaha. Bár a high-fashion szereplői körében csak nagyon lassan törnek meg az évtizedes elképzelések, ha a nagyobb képet nézzük, különféle testalkatú modelleket látunk kampányokban, és már a bőrhibák megmutatása sem ördögtől való. Fontos üzenetté vált, hogy fogadjuk el testünket olyannak, amilyen, a kisebb és nagyobb márkáknál is egyre fontosabb, hogy végre átvegye a főszerepet a sokféle és természetes szépség.

Fiatalságunk nyomában

Ami nem változik, az az öregedés elleni küzdelem, sőt, egyre nagyobb szerepet tölt be a szépségápolásban. Bőrünk, arcunk nagyban meghatározza megjelenésünket, de nemcsak fizikai, hanem lelki állapotunk tükre is. Vitalitásának megőrzéséért egészséges életmóddal és rendszeres bőrápolással tehetünk. A modern technológiának köszönhetően ma már számos megelőző lépést tehetünk, illetve többféle kozmetikai kezelés közül választhatunk, amelyek hatékony segítséget nyújtanak abban, hogy késleltessük az idő múlása okozta hatásokat és/vagy elkerüljük a drasztikus beavatkozásokat. Nem beszélve a mindennapokban használatos krémekről, amelyeknek összetevőit folyamatosan fejlesztik.

shutterstock 1006653784

Bőrünk nappal védekezik a külső hatások ellen, éjjel pedig regenerálódik. Szerencsére a napi rutinunk részeként, apró lépésekkel is sokat tehetünk fiatalságának megőrzése érdekében. Ez a törekvés az ókortól kezdve végigkíséri az emberiség történelmét, a tudomány és technika fejlődésével pedig egyre több lehetőség tárul elénk. A Q10 koenzimet például 1998 óta, immár 25 éve építik be bőrápoló termékekbe, mint az öregedésgátló bőrápolás egyik legfontosabb hatóanyagát, ebben pedig élen jár a NIVEA. Ez a koenzim testünk minden sejtjének természetes része, szintje azonban nagyjából húsz év után csökkenni kezd, ezzel hajlamosabbá téve a bőrt az öregedésre. Pótlásával támogathatjuk a sejtek regenerálódási képességét, csökkenthetjük a nap által okozott károkat és a ráncok kialakulását. A NIVEA Q10 tartalmú termékek pluszenergiával látják el szervezetünket és erősítik a sejtek ellenálló képességét.

Számos tényező befolyásolhatja az aktuális szépségkultusz alakulását, azonban a legfontosabb, hogy tudatosan figyeljünk a saját igényeinkre, és aktívan tegyünk természetes szépségünk megőrzéséért.

Ezt is szeretjük