Mennyit telefonozik egy tinédzser ma Magyarországon? Egy kamasz napját követtük az online térben

Az ember manapság már el sem tudná képzelni a reggelt anélkül, hogy ébredés után rá ne pillantson telefonjára, a közösségi oldalain kapott értesítéseire, üzeneteire. Nem ritka, hogy munkába menet a tömegközlekedési eszközökön végig a telefonját bújja, és lefekvés előtt is végiggörgeti még a Facebookot vagy az Instagramot, hogy le ne maradjon a legfontosabb történésekről. A vizsgálatok szerint összességében naponta átlagosan 2,5 órát töltenek a felhasználók ezeken az internetes felületeken.

Az okostelefonozás és a közösségi média az élet megkerülhetetlen része lett gyakorlatilag minden korosztály számára. Nemcsak a tájékozódást, a naprakészséget szolgálja, de nélkülözhetetlen tényezővé vált a kapcsolattartásban, sőt, tematizálja a társas interakciókat, meghatározza az öndefiníciót, a valahova tartozás igényére is választ ad.

A kamaszok körében ráadásul egyre korábban kezdődik ez a fajta függőség, amelyet tovább súlyosbít a kimaradástól való félelem, azaz a FOMO – Fear of Missing Out –, hiszen a korosztály többi tagja is aktív használója a közösségimédia-felületeknek, melyek a gyors örömszerzés lehetőségét biztosítják. Amikor ugyanis olyan posztot lát az ember, amely érdekli őt, vagy a saját tartalmaira érkeznek pozitív visszajelzések, hirtelen megnő az agyban a dopaminhormon mennyisége, ami a jutalom érzéséért felel. A szüntelen elérhetőség, a folyamatos jelenlét ugyanakkor szorongással, egészségügyi, mentális problémákkal társulhat hosszabb távon.

A kamaszok képernyőideje

A Dove Önbizalom Program 2022. évi jelentése szerint a 10 és 17 év közötti lányok több mint fele már minimum egy órát eltölt a közösségimédia-felületek használatával, a probléma súlyosságát pedig mi sem szemlélteti jobban, mint a tény, hogy minden második lány úgy érzi, az ott látott szépségideál hamis elvárásaival kifejezetten káros hatással van önbizalmára.

Manapság már szinte lehetetlen kikerülniük a Facebook, a YouTube, a TikTok, az Instagram, a Snapchat vagy egyéb közösségimédia-felületek tartalmait, ezért az elrejtés helyett a negatív hatás mérséklése, a tudatosabb használat közös elsajátítása lehet a reális cél a szülő számára.

Szerencsére egyre több szülő fedezi fel a képernyőidő szabályozását lehetővé tevő alkalmazásokat, melyek segítenek korlátozni az egyes applikációk használatával töltött időt is, mégis meghagyják a gyermek szabadságát, hiszen az általa figyelemmel kísért vagy közzétett tartalmakba már nem engednek betekintést, így a bizalom nem vész el. A cél ugyanis sosem az, hogy a szülő kontroll alá vonja a tinédzser fiókját, megalázó módon ellenőrizze üzeneteit, a bekövetett oldalait, csupán az, hogy tudatosabbá tegye a tartalomfogyasztást.

Képernyőidő és alkalmazáskorlát

Mind az Iphone-okon, mind az androidos telefonokon elérhető számos olyan alkalmazás, amely segít nyomon követni a telefonon végzett tevékenységet. Előbbinél a Képernyőidő nevű alkalmazás, utóbbinál a Digitális Egyensúly, illetve a Digitális jóllét és szülői felügyelet applikáció is segítséget nyújthat, melyek nemcsak a képernyő nézésével töltött időt mutatják meg, de segítenek keretek közé szorítani az egyes appok használatával töltött időt is. A Google Family Link szülői felügyeleti alkalmazása ugyancsak komplex áttekintést nyújt, segítségével az egész család internetezési szokásai lekövethetők. Nemcsak átlátható, de korlátozható is, mely applikációkon mennyi időt tölthetnek el maximálisan a felhasználók.

Egy 12 éves budapesti kamaszlány internetezési szokásait vettük górcső alá a Google Family Link applikáció segítségével, aki édesanyja elmondásai alapján legszívesebben egész nap a képernyőt bámulná. A rendelkezésünkre bocsátott adatokból kiderült, hogy a gyermek a legtöbb időt a Messenger és a Viber alkalmazásokban tölti, melynek segítségével folyamatosan tartja a kapcsolatot barátaival. Ezt követi a filmnézésre használt Netflix és HBO Max alkalmazás, illetve a Spotify, amelyen zenét hallgat, továbbá az Instagram, a YouTube, illetve néhány videójáték, így az Equestrian the Game, a Toca Life World vagy a Minecraft.

A napi időstatisztikákat nézve egyértelműen kirajzolódik, hogy a kapcsolattartásra szolgáló alkalmazások az elsődlegesek a fiatal számára, bizonyos napokon 50-110 percet is eltöltött a Messengeren, de adott napokon a Viberen is 60-140 percet online volt  - ez a tevékenysége vasárnap kiugróan aktív.

A videós, filmes applikációkra is alkalmanként 40-120 percet szánt, noha ez érthető a tartalmak jellegéből adódóan. Instagramon 30-50 perc is elmehet időnként a statisztikai adatok szerint. Az édesanya saját bevallása szerint eleinte minden telefonos alkalmazására állított be egy fix időkeretet, jelenleg viszont ebben már megengedőbb, és csak a játékkal töltött időt korlátozza, melyet hétköznap összesen 2 órában maximalizál - ez nincs teljes egészében kihasználva -, ám hétvégén 4 óra is megengedett, mivel a gyermek szokott kapni úgynevezett bónuszidőt az alkalmazásban, mintegy jutalomként. Bár korosztályában nagyon népszerű, és sokan minden közösségimédia-platformnál jobban függenek tőle, őt még nem érte el a TikTok-láz, így használatáról egyelőre nincs adat nála. Az anya elmondásai alapján tinédzser lánya gyorsan elfogadta a helyzetet, a megszabott időt követően mindig letette a telefont, és ha időnként duzzogva is, de keresett magának egyéb elfoglaltságot - természetesen sokat számít az is, hogy ő maga sem bámulja naphosszat a közösségimédia-csatornák tartalmait.

A szülő sokat tehet a telefonfüggőség ellen

Kovács Orsolya pszichológus, a Bebalanced Tanácsadó Központ szakmai vezetője azt tanácsolja a szülők számára, hogy szerezzenek egyfajta járatosságot a közösségimédia-felületeken az őket is érdeklő tartalmakat követve, hogy megtalálják a közös nyelvet kamasz gyerekükkel. Természetesen önmagukra vonatkozóan is meg kell fogalmazniuk a tudatos stratégiát a használathoz, amellyel pedig közvetlen mintát teremtenek a fiatalok számára is.

Ha a szülő már tisztában van a gyermek által használt közösségi oldalak működésével, belelát sajátos világukba, könnyebben érdeklődhet belső ellenállástól mentesen, ítélkezés nélkül az általa követett csatornákról, influenszerekről is, kikérheti a véleményét a tartalmak kapcsán, hogy tudatosuljon a fiatalban, milyen érzést váltanak ki belőle a nap mint nap látott posztok, és együtt átbeszélve kiszűrhessék az esetlegesen káros tartalmakat is.

A jó példa különösen fontos a gyerek számára, hiszen ha azt látja, a szülőt éppúgy beszippantják a közösségi média egyes platformjai, mint ami ellen foggal-körömmel küzd az ő esetében, maga is kevésbé érzi majd jogos elvárásnak a képernyőidő csökkentését. A pszichológus elmondta, túlzott közösségimédia-használat esetén sokat segíthet a felnőtt számára is, ha rákérdez magában: valójában mi helyett végzi ezt a tevékenységet. Sok esetben ugyanis egyszerű pótlékot jelent a szülőnek is, amikor nem mer belevágni egy nagyobb teendőbe, vagy hiányos kapcsolatait kompenzálja a gyors impulzusokkal, netán félelmei miatt nem jár közösségbe, nem mer munkahelyet váltani vagy akár egy új képzésre beiratkozni. Bár a kamasz referenciapontjai az élet számos területén áttevődnek a kortársakra, ebben a tudatosságban kiemelten fontos számára a szülői minta.

Olvass tovább: veszélyes online kihívások

Egyes veszélyes, online terjedő kihívások a csatlakozókat fizikai, pszichikai veszélynek teszik ki. A szülő ilyenkor is sokat tehet a gyermeke lelki egészsége érdekében.

A cikkben szereplő kutatás forrása: Dove Self-Esteem and Social Media Report, 2022 április.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• kamasz
• kamaszkor
• online
• képernyőidő
• telefonfüggőség
• közösségi média
• önbizalom akta
• Szépség és divat