Brutális környezeti károkat okoz egyetlen fehér póló elkészítése: mutatjuk, miért

Sokan nem tudják, hogy az egyszerű, sima, fehér póló is elképesztő módon szennyezi a környezetet.

Fehér póló környezetszennyező hatása
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Retikül
Ez is érdekelhet
Sóbors
Top olvasott cikkek

A környezetszennyezés fogalmáról a legtöbbeknek a káros anyagokat kibocsátó gyárak, valamint a hatalmas mennyiségű szemét és műanyaghulladék jut eszébe. Valójában azonban a probléma ennél jóval összetettebb, és nem csak a legnyilvánvalóbb tényezők jelentenek óriási veszélyt a Földre. 

Sokan nem gondolnák, de egyetlen fehér pamutpóló elkészítése is rendkívül negatív hatással van a bolygóra. A következő adatok után biztosan te is másképp tekintesz majd a szinte mindenki szekrényében fellelhető alapdarabra.

Durva környezeti hatásokkal jár a fehér póló elkészítése

A divatipar a második legszennyezőbb ágazat az olajipar után: még a legegyszerűbb ruhák gyártása is rengeteg káros mellékhatással jár. A textilipar hatalmas igényei miatt évente körülbelül 19 millió tonna pamutot termelnek a farmokon, melyhez átlagosan 2,6 milliárd tonna rovarirtót használnak fel. A szerves foszfátokat tartalmazó szer nemcsak a környezetre káros, de az ott dolgozókat is gyakran megbetegíti, és a vegyszermérgezés okozta halálesetek sem ritkák. 

Egy kilogramm pamut feldolgozásához közel 20 ezer liter víz szükséges, és a ruhadarabok előállításához nagyjából 8 ezer különböző kemikáliát használnak a gyárak, melyek rendszerint a folyókba, tengerekbe jutnak. Egy fehér pamutpóló előállítása nagyjából 2700 liter vizet igényel: ez a mennyiség egy ember ivóvízszükségletét körülbelül 3,5 évig fedezné. És itt még mindig nincs vége a sornak, hiszen az előállítás után következik a szállítás, mely szintén nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátást von maga után. Egy pamutpóló szén-dioxid-lábnyoma körülbelül 15 kilogramm, ami nagyjából 20-szorosa a saját súlyának. Ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a divatipar az egész világ szén-dioxid-kibocsájtásának 10%-áért felelős.

Embertelen körülmények a gyárakban

Az egyszerű pólók 65%-át Kínában készítik, a gyárak dolgozóinak bére pedig irreálisan alacsony, alig biztosít számukra megélhetést, ellenben a munkaidő a megengedettnél jóval hosszabb. A fast fashion üzletek pedig a szegény országokban, legfőképpen Bangladesben, Kambodzsában és Indiában készíttetik el termékeiket, méghozzá borzalmas és életveszélyes körülmények között, embertelen bánásmód mellett. Általában nők és gyermekek dolgoznak az üzemekben, sokszor 24 órás műszakokban, és a fizikai bántalmazás, valamint a nemi erőszak is mindennapos része az életüknek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

  • Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
  • Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
  • Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

A ruha sorsa az üzletbe kerülés után

A boltba kerülés után sem áll meg a környezetszennyezés: a darabok jó részét műanyag zacskókban szállítják az üzletbe, majd szintén ebben adják tovább a vásárlóknak. Szerencsére azonban már egyre több cég váltott pénzért vásárolható papírszatyrokra, mellyel a környezeti károkat és a szemét mennyiségét szeretnék csökkenteni. A vásárlás után számolni kell a mosással is, amely átlagosan alkalmanként 150 liter vizet emészt fel a statisztikák szerint.

Mindemellett pedig az egyre növekvő fogyasztói társadalom, az olcsó anyagok használata és a divat állandó változása miatt az emberek jó része csak rövid ideig viseli a ruhákat, melyek így gyorsan a kukába kerülnek. Magyarországon évente körülbelül 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből 20 millió tonna a textilhulladék. A póló kidobása után pedig általában újat vásárolnak, így az egész folyamat kezdődik elölről.

mosas
Fotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

Mit tehetsz ellene?

A környezetszennyezés csökkentéséhez globális változásokra lenne szükség, de mindenki hozzájárulhat ezekhez egy kicsit saját szokásai megváltoztatásával. Például ajánlott az alapdarabokból jó minőségűeket vásárolni, melyek sokáig viselhetőek, nem mennek hamar tönkre, és nem kell őket gyorsan lecserélni.

Igyekezni kell ellenállni a folyton változó és megújuló trendeknek, és inkább megpróbálni a már meglévő ruhákat változatosan, kreatívan használni az öltözködésben. Az új ruhák vásárlását úgy is visszaszoríthatod, hogy a turkálókat keresed fel, amikor vásárolni szeretnél. Ha pedig már nem hordanál valamit, de még jó állapotban van, szemétbe dobás helyett add le őket a használtruha-üzletekben vagy a jótékonysági szervezeteknél.

Etiópia csodás kezdeményezése

A világ jelentős részének mára világosság vált, hogy a Föld tartalékai nem kiaknázhatatlanok, éppen ellenkezőleg: rohamosan fogynak, ezért minden szükséges lépést meg kell tenni a környezet megóvására. Ezért ki így, ki úgy, de valamilyen módon részt kíván venni a feladatban. Most éppen Etiópia vezetése indított egy nagyszerű zöld kezdeményezést, melynek részeként az országban egyetlen nap alatt 350 millió fát ültettek.

A világ egyik legszegényebb országa mindenkit lepipál egy nagyon fontos dologban

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük