Tömegek várták a Divatcsarnok megnyitását a Népköztársaság útján: divatbemutatóknak is otthont adott a pompás palota

1957. január 2-án megnyitott a Divatcsarnok az akkori Népköztársaság útján lévő palotában. A nyitást óriási érdeklődés övezte, az emberek egészen a Terézvárosi templomig álltak sorban. 

A 20. század elején épült áruház, ami ma is az Andrássy út éke, története során számos funkcióval bírt, korának egyik legmodernebb épülete volt. 

Kaszinóból a legmodernebb áruház

A ma Párisi Nagy Áruházként ismert palota története tulajdonképpen az eleinte Sugárútnak nevezett út építéséig nyúlik vissza. Már az 1800-as évek első felében felmerült, hogy a Városligetet össze kell kötni a belvárossal, ám azt csak a különböző akadályok elhárítása után, 1876. augusztus 20-án adták át, ünnepélyes keretek között. Nevét néhány évvel később megváltoztatták, gróf Andrássy Gyula előtt tisztelegve. Az 1800-as évek végén épült fel a mai Andrássy út 39-es szám alatti telken a Petánovics-ház, amiben helyet kapott a Terézvárosi Casino.

Az épület legfőbb látványossága a Lotz Károly és Feszty Árpád freskóival díszített nagyterem volt, amelyben éveken át bálokat tartottak. Ezt az ingatlant vette meg 1909-ben a remek üzleti érzékkel megáldott Goldberger Sámuel, aki külföldi, párizsi, berlini, bécsi minták alapján létrehozta benne az ország első modern áruházát. 

Halálos tűzvész

Goldberger Sámuel óbudai textilgyáros az első Párisi Nagy Áruházat a Kerepesi (mai Rákóczi) úton működtette. A korban kifejezetten nagynak számító kínálat és a készséges kiszolgálás hamar népszerűvé tette az üzletet, alig győzték a megrendeléseket, és a polcokon vészesen fogyott a hely. A tulajdonos a környék szabad üzlethelyiségeit is felvásárolta. 1903. augusztus 4-én viszont tragédia történt, rövidzárlat következtében tűz ütött ki, ami tizennégy emberéletet követelt, és az áruk egy jelentős része is megsemmisült. Érdekesség, hogy Budapesten először itt alkalmaztak ugróponyvát a mentéshez. A baleset megrázta a közvéleményt, a túlélőket állítólag még I. Ferenc József is felkereste a kórházban. 

A tűzvész után Goldberger Sámuel társával együtt megvásárolta a Terézvárosi Casino épületét, majd teljesen átépíttette és modernizálta. Alig néhány helyiség maradt meg a korábbiak közül, köztük szerencsére az értékes freskókkal ékesített díszterem. Az átalakításokról szuperlatívuszokban beszéltek a korban, ritkaságszámba ment a vasbeton szerkezet, Róth Miksa üvegablakai és a Zsolnay-díszítések pedig tovább fokozták az épület érdemeit. A tetőteraszon panorámás éttermet is létesítettek.

 Az áruház az első világháborút megsínylette, a második után pedig államosították. A német megszállás elől a Goldberger család több tagja elmenekült, és volt, akit a mauthauseni koncentrációs táborba hurcoltak. Az épületet egy darabig könyvraktárként használták. Az áruház Divatcsarnok néven nyílt újra, a Centrum Áruházak üzlethálózat tagjaként üzemelt egészen 1999-ig. Magyar Divatcsarnok néven korábban a Rákóczi úton működött üzlet. 

A Május 1. Ruhagyár is kiállított

A korabeli fotókon látható, hogy emberek tömegei várták a nyitást az akkor épp Népköztársaság útjának nevezett Andrássyn. Az első vásárlóját az üzlet meg is ajándékozta. Pár évvel később ismét átalakították az épületet, ami 1967-ben műemléki védettséget kapott.

A földszinten és a félemeleten a női és a férfi divatcikkeké, kalapoké, harisnyáké volt a főszerep, az első és a második emeleten cipőket árusítottak. Feljebb a férfi és a női ruhákat helyezték el. A Lotz teremnek is sokféle funkciója volt, egy darabig bútorokat árultak benne, de voltak itt kiállítások is.

Az elegáns falak között elhelyezett bábukon és vitrinekben felvonultatták a Józsefvárosban működő Május 1. Ruhagyár (Elegant) kínálatának legjavát, az eseményt olykor divatbemutató is kísérte. A rendszerváltás után a Divatcsarnok fokozatosan tönkrement, 1999-ben bezárt. Az épületben azóta könyvesbolt is üzemelt, irodáknak ad otthont, a tetőteraszon bár, a gyönyörű első emeleti díszteremben pedig kávézó működik.

Milyen volt modellnek lenni az 50-es években Magyarországon?

Modellnek lenni megtiszteltetés volt, és esetenként kiváltságokkal is járt. Az ötvenes években egy híres modell, Keresztes Orsi például nemcsak a magyar, hanem külföldi bemutatókon is hódított, pedig akkoriban az utazás nem mindenkinek volt engedélyezett. 

(Borító- és ajánlókép: A Divatcsarnok megnyitójának napja és a Május 1. Ruhagyár kiállítása 1970-ben. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor,Képek forrása: Fortepan, Indafotó/foldesandras)

• szépség
• divat
• történelem
• budapest
• áruház
• Szépség és divat