Te tudod, mi az a bajuszcsésze? A viktoriánus kor legfurcsább vívmánya

Az 1860-as években a férfidivat egyet jelentett a gondosan pödrött, viaszolt bajusszal. Ahhoz, hogy a szőrzet megőrizze ikonikus, merev formáját, a férfiak speciális bajuszviaszt használtak. A probléma azonban akkor kezdődött, amikor leültek a délutáni teájukhoz.

Amint a forró gőz felszállt a csészéből, a viasz olvadni kezdett. A bajusz lekonyult, elvesztette tartását, sőt, ami még rosszabb: a tea felszínén olajos viaszfoltok jelentek meg. 

Te tudod mi az a bajuszcsésze? 

A megoldás egy brit keramikus, Harvey Adams fejéből pattant ki az 1860-as években. Rájött, hogy a problémát egy egyszerű, de nagyszerű kiegészítővel orvosolhatja, - így született meg a bajuszcsésze. A csésze belsejébe, közvetlenül a perem alá egy félhold alakú kerámiahidat építettek. Ez a kis rész egy apró nyílással rendelkezett, amelyen keresztül az ital akadálytalanul átfolyt, miközben a bajuszt szárazon és biztonságban tartotta a perem felett.

A kialakításnak köszönhetően az úriemberek anélkül élvezhették kedvenc Earl Grey-üket, hogy aggódniuk kellett volna a „beázott” arcszőrzet vagy a szétfolyó viasz miatt.

A találmány villámgyorsan népszerűvé vált nemcsak Britanniában, hanem egész Európában és Amerikában is. Hamarosan a leghíresebb porcelángyárak – mint a Meissen, a Royal Crown Derby vagy a Wedgwood – is elkezdték saját, művészien díszített bajuszcsészéiket gyártani. Ezek a tárgyak gyakran személyre szabott ajándékok voltak, „Atyámnak” vagy „Emlékül” feliratokkal, aranyozott szegéllyel és bonyolult virágmintákkal.

A bajuszcsészék aranykora az első világháborúig tartott. A lövészárkok világában a hosszú, viaszolt bajusz már nem volt praktikus (főleg a gázálarcok használata miatt), és a divat is a simábbra borotvált arc felé fordult. 

Fotók: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• viktoriánus-kor
• bajusz
• tea
• történelmi érdekesség
• Recept