65 ezer forintos családi ház Magyarországon? Kiderült, lehetséges-e!
Régóta kering az interneten a terv: vajon nálunk is meg lehetne valósítani?

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egyre elterjedtebbek a világon a házépítés azon alternatívái, melyek a környezetkímélő és fenntartható jelzőket is magukénak tudhatják, mint ahogy a könnyű, gyors és pénztárcabarát kivitelezhetőség is jellemző rájuk.

Épülő earthbag-, pontosabban szupervályog-ház

Ezek közé tartoznak az earthbag-, vagyis a homokzsák-, illetve földzsákházak is, melyekkel nemcsak azok nyerhetnek, akik energiatakarékos otthonra és természetközeli életmódra vágynak, de segítségükkel az olyan humanitárius problémák is könnyebben lennének megoldhatók, mint a menekülttáborokat vagy a katasztrófák utáni helyzetet jellemző lakhatási nehézségek.

A különféle kivitelezési lehetőségekre és projektekre számtalan példa akad külföldön, beszámoltunk már többek között a Törökországban élő Atulya K. Bingham mára már legendává vált házáról vagy épp az Owen Geiger által tervezett 300 dolláros, vagyis körülbelül 65 ezer forintos épületről. Persze nem csoda, hogy az összeg láttán sokan szkeptikusan viszonyulnak a kezdeményezéshez, és vitatják, Magyarországon lenne-e jövője a hasonló típusú építkezéseknek. Ennek jártunk most utána.

Mi is az az earthbag?

Az earthbag-házak a környezettudatos látásmódot részesítik előnyben, az energiatakarékosság, illetve a fenntarthatóság esetükben kiemelt fontosságú. A technológia tulajdonképpen egymásra rétegzett zsákokat vagy tömlőket takar, melyeket különféle anyagokkal töltenek meg, például földdel vagy homokkal. Így meglehetősen szilárd szerkezet alakítható ki, ráadásul másféle építőanyagokkal is lehet kombinálni, például fával, téglával, szalmával. Az így felépült házak rendkívül energiatakarékosak, köszönhetően többek között annak, hogy jó szigetelőképességgel rendelkeznek.

Magyarországon sem ismeretlen

A technológia egyik úttörője, Nader Khalili a NASA felkérésére fejlesztette ki a Magyarországon is terjedő szupervályog módszert, melynek segítségével akár a Holdon vagy a Marson is kialakíthatók lennének emberi települések.

Ezt a technológiát követve alakult meg hazánkban a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport, mely 2011 óta folyamatosan indít tanfolyamokat is azok számára, akik hasonló épületekben gondolkodnak. Ők indították el a szupervályog módszer hazai adaptálását, továbbfejlesztését és bevezetését, az engedélyezések terén is sikerült kitaposniuk az utat, emellett ma már forgalmazzák is a szupervályog-házak építéséhez szükséges eszközöket, alapanyagokat. Nem lehetetlen tehát Magyarországon ilyen házat építeni.

De mennyibe kerül?

A hazánkban is adaptált módszer szerint a földkeveréket - melyet az építkezés területéről lehet kinyerni - polipropilén zsákokba vagy tömlőbe töltik, majd döngölnek minden egyes réteget. Alkalmaznak továbbá a megfelelő stabilitás biztosítása érdekében szögesdrótot, földbe kevert kötőanyagot, emellett statikai előnyöket jelentenek az ilyen épületekre jellemző ívelt formák is.

Azok, akik pártolják e technológiát, akár 50-60%-os költségcsökkenésről beszélnek a hagyományos téglaházakkal szemben, azonban az gyakorlatilag lehetetlen, hogy a korábban említett 65 ezer forintból lakóépületként funkcionáló szupervályog-ház épüljön Magyarországon.

A 2011-ben napvilágot látott, magyar viszonyokhoz igazított, első szupervályog-típusterv előzetes költségvetése szerint például egy 64 négyzetméteres, teljesen természetes anyagokból létrehozott épület bruttó ára kulcsrakészen körülbelül kilencmillió forint. Ez akár A+ energiaosztályt is jelenthet, csökkenthető, ha a megrendelő és családja is részt vesz a munkálatokban, ugyanakkor telekár nélküli összeget jelent.

Mi a helyzet az engedélyekkel?

Bár sokan kapásból kijelentenék, hogy vályogból és hasonló építőanyagokból nem lehet építkezni, ez nincs így, nem szükséges ugyanis ÉMI-engedély helyben előállított, egyedileg gyártott építőanyaghoz - a helyileg kinyert földkeverék is ebbe a kategóriába tartozik, a minisztériumi állásfoglalás pedig a magyar szupervályog-honlapon is olvasható.

Mivel azonban nem engedélyköteles építőanyagról van szó, a tervezési-engedélyezési dokumentációnak kell részletesebbnek lennie, a statikusnak és az építésznek alaposabban kell foglalkoznia az építőanyaggal, a kiviteli tervhez pedig csatolni kell annak alkalmazástechnikai útmutatóját is. Ajánlatos talajmechanikai vizsgálatok végzése is, emellett a tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az anyag megfelel az előírásoknak, beépítéséért pedig felelnie kell egy felelős műszaki vezetőnek.

Bár ez elsőre bonyolultnak tűnhet, a szupervályog-munkacsoport szerint csupán határozottságra és a jogszabályok ismeretére van szükség ahhoz, hogy sikerüljön megtenni az első lépéseket. További információkat honlapjukon találsz, kattints ide!

Képek: épülő ház - en.wikipedia.org, Photohound; mobilon megjelenő kép, vagyis Atulya K. Bingham háza belülről - www.themudhome.com.

Ezt is szeretjük