5 szomszédjog, amit sokan nem ismernek: hamar elsimíthatók velük a viták

A jó szomszéd áldás, de az a szomszéd, akivel nap nap után összetűzésbe kerül az ember, állandó stressztényezőt jelent.

Vitás kérdések természetesen bárhol előfordulhatnak, és kis szerencsével sikerül őket zökkenőmentesen tisztázni. Ha mégsem, segíthetnek a vonatkozó törvények, illetve a helyi építési osztály vagy a jegyző.

Kérdéses helyzetek a kertes házak szomszédai közt

Kertes házban élők kérdéses helyzeteinek megoldásában segítenek a 2013. évi CLXXIV. törvénybe foglalt szomszédjogok. Az átlógó növényzet, a ház épségét fenyegető szomszéd fa, vagy a közös kerítés felújítása is gyakran okozhat vitákat.

Lemetszheti valaki a szomszéd fájának átlógó ágait?

Első körben meg kell kérni a szomszédot, a növény tulajdonosát, hogy gondoskodjon az átnyúló ágak, gyökerek eltávolításáról. Ha nem gondoskodik erről, de azok zavarják az ingatlan használatát, árnyékot vetnek, vagy gyümölcs hullik róluk,az ember alapos indokkal, jogosan lemetszheti az átlógó növényrészeket, de csakis a telekhatárig, nem szabad átnyúlni a másik kerítése felett. Ha valaki úgy vágja le a szomszéd növényének részeit, hogy erről nem szólt neki előre, az ezt sérelmező szomszéd akár kártérítésért is folyamodhat. 

Ha a szomszéd öreg fája a ház épségét fenyegeti

Amennyiben a szomszéd kertjében áll egy növény, akár egy öreg fa, amely fenyegeti az ingatlan épségét, esetleg használatát akadályozza, tulajdonosának joga van fellépni. Ez igaz minden veszélyt okozó dologra, düledező sufnira, átlógó ereszcsatornára. Először természetesen a szomszéddal kell beszélni a problémáról, de ha ő nem együttműködő, a jegyzőnél vagy a a helyi önkormányzat építési osztályán kérhető segítség. Helyszíni szemle után, indokolt esetben a jegyző elrendelheti a fa kivágását, a terep rendezését.

Ki újítsa fel a kerítést?

Sok esetben egyazon kerítés választja el a szomszédokat, a kerítés azonban általában az egyik fél telekhatárán belül áll. Ha mégis pont a felénél húzódna, a kerítés használatára mindkét fél jogosult, de felújítását is mindkét félnek közösen kell állnia. Felújítási költségeit olyan arányban kell megosztaniuk, amilyen arányban erre kötelezi őket a jogszabály vagy megállapodásuk. Ha ezek arról nem rendelkeznek, akkor a határolt területek hosszúságának arányában kell megosztani a költségeket. Ez a mezsgye vagy határoló növénysor karbantartására is vonatkozik, tehát példéul a sövényre is. Ha mégsem közös a kertíés, a felújítás azt terheli, akinek a telkén húzódik. Ennek kiderítése a földhivatalból kikérhető tulajdoni lap alapán dönthető el, extrém esetben földmérő segítségével.

Vitás kérdések a társasházakban

Ha szomszédvitákról van szó, társasházban sokszor még nehezebb dűlőre jutni. Falszomszédokként, egymás mellett élőkként pedig még nagyobb eséllyel bontakoznak ki viták. A következőkben két olyan kérdést veszünk sorra, ami gyakran felmerül társasházi lakóközösségben.

Ha zajos a szomszéd

Szomszédos lakásokról lévén szó, a társasházi lakók közt sokszor okoz vitát a zajkeltés. A 2012. évi II, szabálysértésekről szóló törvény csendháborításra vonatkozóan kimondja, hogy lakott területen, lakóépületben indokolatlan, mások nyugalmát megzavaró zajkeltés szabálysértésnek minősül.

A 2003. évi CXXXIII. társasházakról szóló törvény szerint a társasházaknak saját házirendjében kell meghatározni azokat a pontosabb szabályokat, amelyek a lakók nyugalmát szolgálják, a  házirendet pedig minden lakó köteles betartani. A társasház saját házirendje kimondhatja a legspecifikusabb belső szabályokat is, például, akár háztartási gépekkel, akár zenehallgatással pontosan hány órától hány óráig tilos nagyobb zaj keltése.

Ha valakit zavar a szomszéd által keltett zaj, első körben érdemes a szomszédhoz fordulnia. Megkérheti, hogy vegye figyelembe, hogy a tevékenységével kellemetlenséget okoz. Hivatkozhat a társasház saját házirendjére is, ha a szomszéd zajongása az abban lefektetett szabályokkal szembemegy. Amennyiben a szép szó süket fülekre találna, a csendháborítás miatt lehetséges a rendőrséget értesíteni, de sokkal higgadtabb, a szomszédi viszony szempontjából is jobb, illetve hosszútávon is eredményesebb megoldás lehet a közös képviselőhöz fordulni. Ha végképp nem születik megoldás, de a szomszéd keltette zaj nagyon zavaró, a jegyzőhöz fordulva birtokvédelmi eljárás indítható.

A cigarettafüst is okoz vitákat

A lakók számára gyakran okoz kellemetlenséget, és vezet vitához, ha szomszédjuk cigarettázik, és otthonukba be- illetve átszivárog az ebből származó cigarettafüst. Ugyancsak a házirend rendelkezhet arról, hogy az adott társasház zárt légterű közös részeiben, - például a lépcsőházban, előtérben, szemétledobó helyiségben - milyen előírások érvényesek a dohányzást illetően. Ha azonban a házirendben másképp nem döntenek, akkor a 2003. évi CXXXIII. társasházakról szóló törvény alapján a zárt légterű épületrészekben, területeken illetve helyiségekben a dohányzás tilos.

Ami az erkélyen vagy a lakáson belül való dohányzást illeti, a társasházi törvény nem korlátozza a saját tulajdonú lakás területén belüli dohányzást. Bármilyen zavaró is az ablakon vagy a szellőzőn át beszűrődő füst, a szomszéd jogilag megteheti, hogy ingatlanában rágyújtson.

Mindkét fél érvei érthetőek. A nemdohányzók nem szeretnének cigarettafüstben élni, még törvény is védi őket, például a szórakozóhelyek, a buszmegállók, társasházak közös területein is tilos a dohányzás (1999. évi XLII. törvény). A dohányzók azonban, akik betartják a sok korlátozást, mondhatják, hogy legalább saját otthonukban szeretnének rágyújtani.

A problémát a szomszédoknak érdemes megpróbálni egymás közt megbeszélni. Megoldani nehéz, hiszen a füst elkerülhetetlen terméke az egyébként jogosan történő cigarettázásnak. Aki mégsem törődne bele a füstös levegőbe, a közös képviselővel érdemes beszélnie.

Díszfák az utcafrontra

Nem túl magas, és nem túl igényes, mégis gyönyörű díszfákat sorolunk, melyek ideálisak az utcafrontra.

• jog
• szomszéd
• szomszédviták
• szomszédjogok
• vita
• Otthon