Alakul a besúgórendszer Magyarországon? Sokan a saját szomszédjuktól is félnek

A magyar adóhivatal, vagyis a NAV nem titkolt célja, hogy az adózói kör folyamatos szélesítésének köszönhetően növelje a költségvetés bevételeit, ami értelemszerűen magában foglalja az adóhátralékok behajtását, nem utolsósorban pedig a bírságolást is.

Bár hosszasan lehetne vitatkozni az okokról, tény, hogy Magyarországon jelenleg is virágzik a fekete-, illetve a szürkegazdaság, nem véletlen, hogy az adóhivatal neve szinte egyfajta szitokszóként él a köztudatban. Nemcsak a cégvezetők és a vagyonos állampolgárok kerülhetnek azonban a NAV kereszttüzébe, de vizsgálat indulhat akár egy egyszerű lakáskiadás okán is, melynek kapcsán az adóhivatal a szúrópróbaszerű ellenőrzések mellett nagymértékben alapoz a lakossági bejelentésekre is. Ezekből pedig igencsak sokat kap.

Lakáskiadás: nagyobb hangsúlyt kapnak a bejelentések

Az adóhivatal a lakáskiadások terén nagy hangsúlyt helyez a bejelentésekre, mivel ezeken, illetve a véletlenszerű ellenőrzéseken kívül nincs lehetősége más módon ellenőrizni a szabályos bérleti szerződések és a megfelelő adózás tényét, a lakcímbejelentés során ugyanis az önkormányzatoknál nem kell bérleti szerződést leadni - már ha történik egyáltalán lakcímbejelentés.

Egyszerű közérdekű bejelentést tenni

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója szerint közérdekű bejelentést bárki tehet, szóban, írásban vagy akár elektronikusan, például a NAV honlapján található űrlap kitöltésével, anélkül is, hogy nevére vagy postai címére vonatkozó adatokat a bejelentő megadna. Ebben az esetben névtelenként kezelik a bejelentést, amit azonban nem kötelességük kivizsgálni.

A bejelentő adatai akkor sem hozhatók nyilvánosságra egyértelmű hozzájárulása nélkül, ha nem névtelen bejelentésről van szó, emellett fontos tudni, hogy a NAV-ot az eljárás során minden tényre, adatra, körülményre vonatkozóan titoktartási kötelezettség terheli, így a vizsgálatról és az eredményekről a bejelentőnek sem adhat tájékoztatást.

Társadalmi érdek vagy a bosszú eszköze?

A közérdekű bejelentés a NAV tájékoztatója szerint olyan körülményre hívja fel a figyelmet, melynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Ha valaki azt látja, hogy adócsalók vagy adókerülők tevékenykednek a környezetében, akik ezzel jelentős károkat okoznak mind az országnak, mind pedig az egyes embereknek, érdemes bejelentést tenni, fontos azonban felhívni rá a figyelmet, hogy az adóhatóság nem a bosszú, illetve a személyes sérelmek megtorlásának eszköze. Nem egyediek ugyanis az olyan esetek, mikor például egy kiköltöző albérlő tesz bejelentést a bérbeadó ellen, miután megromlott a viszonyuk, vagy épp egy rosszindulatú szomszéd, akit zavarnak a hangoskodó fiatalok.

Ahogy arról korábban az Origo.hu-nak is beszámoltak az adóhatóság képviselői, van, hogy egy évben 30 ezer bejelentést is kapnak, ezekből azonban jellemzően csak öt-hatezer esetében tűnik elég megalapozottnak a gyanú ahhoz, hogy vizsgálat induljon.

Véleményük szerint is túl gyakoriak azok az esetek, amikor a bejelentőket a sértettség és az irigység hajtja, amin nem segít az sem, hogy sokan sikerdíjat várnak a bejelentéstől. Bár utóbbi sem példátlan, a szomszédos Romániában például 2012-ben az adott okot a közfelháborodásra, hogy a román adóhatóság, valamint a pénzügyminisztérium jutalom reményében akarta arra ösztönözni a szomszédokat, hogy befeketítsék a velük egy házban vagy környéken élőket.

Az adóhatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy nem akarja, hogy Magyarország a tízmillió besúgó országa legyen, nem a besúgórendszer kialakítása a cél, csupán annak a gondolkodásmódnak az ösztönzése, mely szerint nem az adóelkerülés a természetes magatartás. Fontos tehát, hogy mindenki belássa, például a lakáskiadásból származó jövedelem is bevételnek számít, mely után adózni kell, ráadásul ezáltal egy esetleges vizsgálattól és néhány rosszindulatú szomszédtól sem kell tartani.

Súlyos ára lehet a rosszindulatú bejelentésnek

Nem árt tudni továbbá, hogy egy rosszindulatból fakadó bejelentésnek súlyos ára is lehet, a törvény szerint ugyanis, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, illetve másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, eljárás indulhat ellene, így adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

• lakás- és pénzügyek
• adó
• bírság
• NAV
• Otthon