Idén sokkal kevesebb jut tűzifára - Borúlátó előrejelzések érkeztek 2024-re

A Habitat idén tizenkettedik alkalommal publikálta éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. Kiderült, hogy a lakhatási célú támogatások mértéke 2023-24-ben jelentősen csökken, és továbbra is a tehetősebbeknek kedvez, miközben az ingatlanok és az albérletek egyre kevésbé megfizethetők. 

A Habitat éves lakhatási jelentése

Az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. A közpolitikai változások viszont alig reagáltak erre. Lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra a kormány 393,5 milliárd forintot tervez fordítani 2024-ben, ami 40,3%-os csökkenés a 2023-as 648 milliárd forinthoz képest. 2023-2024-ben a lakhatási célú kiadások kétharmadát a lakossági rezsivédelem finanszírozására fordítják, amely alig támogatja a legrászorulóbb, tűzifával fűtő háztartásokat. 

- A lakáspolitika társadalmilag igazságossá tételére és a lakhatási szegénység mérséklésére lenne szükség. Ehhez kutatásokkal kellene feltárni a magyarországi lakáspolitikai helyzet kihívásait, kiterjedt társadalmi egyeztetéssel és szakmai szervezetek bevonásával kialakítani a lakhatási koncepciót, amelynek átláthatóságát fontos rendszeres ellenőrzéssel biztosítani - fejtette ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója.

Tovább emelkedtek a lakhatási költségek

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy 2022-23-ban mélyültek Magyarországon a megfizethetőségi problémák. A magas lakhatási költségek - különösen az alacsony jövedelmű háztartások esetében - felemésztik a fizetések nagy részét. A legalsó jövedelmi ötödben 26% azok aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatási költségekre, míg a legfelső jövedelmi ötödben ez csupán 1% (Eurostat). 

2022 júniusától 2023 júniusáig a megélhetési költségek, ezen belül az albérletárak és az energiaárak is sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a keresetek. A KSH lakbérindexe szerint országosan 14%-kal, Budapesten 15%-kal növekedtek az albérletárak, az elmúlt nyolc évben pedig országosan mintegy 88%-kal. A fogyasztói árak 20,1%-kal emelkedtek, ezen belül a háztartási energiaárak 34,3%-kal. Bár a bruttó átlagkereset 2023 elején 0,8%-kal nőtt az előző évhez képest, a magas infláció miatt a nettó reálkeresetek 2022 szeptembere óta folyamatosan csökkennek (2022 februárjától 2023 februárjáig 19,6%-kal).

Lehetséges stratégiák

- Hosszú távú, a lakhatás megfizethetőségét célzó állami stratégiára lenne szükség, amelyben a rászoruló családok helyzetét is figyelembe veszik. Önkormányzatokkal együttműködve széles körű támogatási eszközöket lehetne létrehozni a megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartásoknak, jövedelemarányos hozzájárulással - magyarázta el Ámon Katalin, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója.

- Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A legfájóbb az, hogy az államnak továbbra sincsenek válaszai ezen háztartások problémáinak megoldására - fejtette ki Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.

Olvass tovább: Így korszerűsítsd a fűtést, és fogyassz kevesebb energiát - Ha elakadnál, ingyenes segítséget is kaphatsz

A hatékony energiafelhasználás révén rengeteget spórolhatsz, de ehhez fontos feladat a fűtés korszerűsítése is.

(Borítókép forrása: Getty Images Hungary)

• lakhatási támogatás
• ingatlan
• lakás- és pénzügyek
• albérlet
• ingatlanpiac
• Otthon