Eladhatja a fejed fölül a lakást a főbérlő? 4 dolog, amit sajnos megtehet

Mivel a legtöbben nem tehetik meg, hogy a szülői fészekből kirepülve azonnal egy lakást vásároljanak maguknak, jó megoldást jelenthet a bérlés. Nem árt azonban tisztában lenni azzal még költözés előtt, hogy a főbérlőnek pontosan milyen jogai vannak.

Bár a kiadott lakást a bérlő használja életvitelszerűen, jogszerűen megkötött szerződés esetén a tulajdonos számos olyan joggal rendelkezik, amelyre nemegyszer csak probléma esetén derül fény: például akkor, amikor a ház értékesítésére kerül sor.

Így adhatja el a lakást

A tulajdonosnak - akit a köznyelv jellemzően főbérlőnek nevez, bár a kifejezés nem egészen ezt takarja - jogában áll a bérleményt árusítania, ha pedig vásárlót talál rá, azt bizonyos feltételek teljesülése után bocsájthatja az új tulaj rendelkezésére. A folyamatot nagyban meghatározza a szerződés típusa és a benne foglaltak. Alapvető szabály, hogy egy határozott idejű bérleti szerződés esetén csak az érvényességi idő lejártával veheti birtokba a lakást a bérbeadó.

Ez idő alatt rendkívüli felmondással élhet, amelyet szerződésszegés, például a nem rendeltetésszerű használat vagy a fizetés elmaradása miatt tehet meg. Kivéve, ha a szerződés szövegében külön kitérnek arra, hogy a lakás értékesítése is rendkívüli oknak számít, vagy akkor, ha a tulaj hajlandó a bérlőt kárpótolni a költözéskor felmerülő költségek megtérítésével, illetve a bérleti díj különbözetének kifizetésével.

Határozatlan időre szóló szerződés esetén ez a folyamat merőben eltérő, hiszen ebben az esetben bármikor felmondható a szerződés rendes felmondással, amelyben szintén a szerződésben lefektetettek az irányadók. Ez a legtöbbször ugyanis arra is kitér, hogy pontosan hány nap felmondási időt kell betartani. Ha mégsem, a jogszabályban megszabályozott időintervallum, tehát minimum 15 nap van a lakás elhagyására.

Joga van megnézni a lakást

A bérbe adó tulajdonos számára nem tilos a lakás megtekintése, még ha egy bérlő nem is vágyik feltétlenül a társaságára. Az idevonatkozó jogszabály szerint évente egy alkalommal vagy szerződésben meghatározott gyakorisággal - általában ez sem több évi 1-2 látogatásnál - meggyőződhet ugyanis a rendelkezésszerű használatról. A bérbe adott lakásban töltött maximális idő nincs jogszabályban meghatározva, de a tulajdonos ott tartózkodásával nem zavarhatja a bérlő nyugalmát, a látogatásokat ezért előre egyeztetni kell, és mindenki számára alkalmas időpontot találni.

Felújíthat, míg te ott élsz

Valójában a bérbeadó jogában áll a lakás felújítása akkor is, ha bérlik a lakását, ám ez csak bizonyos feltételek teljesítésével lehetséges. Míg a karbantartás a törvény szerint a bérlő feladata - a felmerülő költségek igazolásával -, addig az egyes háztartási eszközök, bútorok cseréje és pótlása a bérbeadó kötelessége. A jogszabályok kimondják, hogy egy nagyobb felújítás, nyílászárócsere vagy például a fűtés korszerűsítése is elvégezhető szerződésbontás nélkül, amennyiben a bérbeadó biztosít egy másik lakást ugyanazon településen a bérlő számára. 

Ez ilyen formában természetesen ritka esetben fordul elő, és a felek inkább a szerződésbontás mellett döntenek, amelynek módját - az eladáshoz hasonlóan - a szerződés időtartama, illetve az abban foglaltak határozzák meg.

Költözés után is igényelheti a lakbért

A határozott idejű szerződés lejárata egy adott napig szól, amit egyik fél sem köteles meghosszabbítani. Ezzel szemben viszont a határozatlan időre szóló esetében a felmondási idő az abban foglaltak szerint alakul. Amennyiben tehát a bérlő rendes felmondással bontja a szerződést, a benne meghatározott idő után kell a lakást a tulajdonos rendelkezésére bocsátania.

Erre többnyire 30 napot határoznak meg, de itt is a minimum a 15 nap. Ebben az időben joggal követeli meg a főbérlő a lakbért még akkor is, ha te már egy új lakásba költöztél. Erre szolgálhat biztosítékul a kaució is, amelyből fedezhető a fennmaradó lakbér összege.

• albérlet
• lakás- és pénzügyek
• jog
• Otthon