Három év börtön is járhat egy idegesítő szomszéd miatt

Akár vidéken él valaki, akár városban, a szomszédokkal való kapcsolatok olyan szövevényesek lehetnek, mint egy brazil szappanopera. Mindenütt megvannak azok a zavaró tényezők, melyekből kiindulva a bolhából elefánt lehet, és egy kisebb incidens akár feljelentésig, de legalábbis a feljelentéssel való fenyegetőzésig is fajulhat.

De mit is jelent ez, milyen lehetőségei vannak, és milyen következményekkel kell számolnia annak, aki feljelentést tesz?

Jogos vagy nem?

Elvileg két eset lehetséges, amikor van alapja a feljelentésnek, és, amikor nincs, bár a gyakorlatban ez nem mindig ennyire egyszerű. A leggyakoribb eset, amivel az egyik ember a másik idegeire mehet, a zajongás, amit csendháborítás néven a jogalkotás is ismer.

Szabálysértésnek tekinti azt, amikor valaki lakott területen, az ott lévő épületben, illetve az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti területen indokolatlanul zajt okoz, mely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy védett természeti értéket zavarja.

A Polgári Törvénykönyv meglehetősen átfogó  megfogalmazása szerint a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, mellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy, amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Mikor jogos a feljelentés?

A szöveg persze szubjektív értelmezésekre is lehetőséget ad, de az egyes társasházak házirendjének szövegében általában benne van, hogy mettől meddig szabad végezni az egyes zajjal járó tevékenységeket. 

Ide tartoznak általában a hangos háztartási gépek, a felújítás, de a zenélés és az éneklés, tánc is. Ezeket általában munkaidőben szabad végezni, a hangos háztartási gépeket pedig este nyolc-kilencig lehet használni. Ettől persze eltérhetnek az egyes lakóközösségek, gyakori, hogy a hétköznapi ebédidő is a csendsávba tartozik, vagy a lakók többségének beleegyezésére van szükség azokhoz a tevékenységekhez, melyek hosszútávon is kellemetlenséget okozhatnak, mint például az állattartás.

Emellett az önkormányzatok is meghatározzák, hogy mi számít az adott területen csendháborításnak. Ha a szomszédod zajong, az első, amit tehetsz, hogy szólsz neki. Ha tovább folytatja az adott tevékenységet, te pedig már elvesztetted a türelmedet, akkor hívhatod a rendőrséget, és feljelentést is tehetsz, vagy náluk, vagy a jegyzőnél. Ebben az esetben a zajongót 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják.

Albérletben

Árnyalhatja a szomszédokkal való viszonyt, ha albérletben laksz, vagy épp neked vannak albérlőid. Bármelyik vonatkozzon is rád, jó, ha tudod, milyen jogai vannak a főbérlőnek.

Hamis vád

Előfordul azonban, hogy valaki megfenyegeti azt a szomszédot, aki szól neki, vagy épp feljelentéssel igyekszik visszavágni. Olyanok is vannak, akik más okból szeretnének borsot törni kellemetlennek vélt szomszédjuk orra alá, és úgy érzik, erre a feljelentés tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak. Ők azonban biztos, hogy nem járnak jól, ugyanis, aki úgy tesz bejelentést, hogy tudja, az illető nem követte el a neki tulajdonított tettet, egy évig terjedő szabadságvesztést kaphat.

Ennél súlyosabb a hamis vád, amikor valaki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel jár. Ha a hamis vád alapján büntetőeljárás is indul, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Feljelentést tehetsz abban az esetben is, ha a szomszédod megfenyeget, vagy zsarol. Hatósághoz fordulhatsz akkor is, ha birtokháborítást követ el a szomszédod, melynek egyik érdekes esete a szaggal történő birtokháborítás: ilyen az, ha az illetőtől például termelés, állattenyésztés következtében túlságosan kellemetlen szaganyag áramlik otthonod felé. A pereskedés azonban gyakran még inkább elmérgesíti az egyébként sem túl baráti viszonyokat, ezért általában jobb, ha más módszerrel próbáljátok elintézni az esetleges konfliktust.

Volt már komolyabb problémád a szomszédoddal?

• probléma
• bíróság
• társasház
• lakás- és pénzügyek
• Otthon